Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL - Misztériumjátékok a Nemzeti Színházban, 1924-1943

A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL 243 az Irgalom képviseletében egy fehér köntösű, vállra csatolt szárnyú szerzetes részvételével. Az első rész a „jeruzsálemi bevonulás"-sal fejeződik be: Jézust a kassai nép üdvözli. Júdás árulása pillanatában „megroppan a templom" (mármint a kassai dóm), de építői megnyugtatják a jelenlévőket, hogy mindörökké állni fog. A második rész Krisztus elítéltetésétől a Feltámadást igazoló üres sír boldog felfedezéséig tart. A már említett apoteózisban megjelennek a magyar szentek is - István, Imre, László, Erzsébet és az akkor még csak boldog Margit -, akik imával kérik az Úristent, hogy vegye oltalmába az „árva nemzetet": „Enhibáiból okuljon, Más kegyére ne szoruljon, Fondorkodó ellenségin Győzedelmet hadd vegyen." Közvetett, bár nem ízléstelen utalás ez a kor társadalmát nyomasztó „trianoni" állapotra. Ilyen utalás volt persze már a játék elején az egyik építő, Menyhárt Kassáról szóló, „dobbantással" is megerősített szava: „Magyarország ez a föld itt, Hát magyar a templom is. A mi földünk, amin áll, A mi kövünk a fala, A mi eszünk építi István mester tudománya, Mátyás király aranya." A játékot Hevesi Sándor rendezte, aki a címszereplőről később úgy nyilatkozott, hogy Ódry Árpád nem a Gréban-féle változatban, hanem itt „megtalálta a teljes Krisztust, isteninek és emberinek kényes és biztos egyensúlyát [...]. Taglejtése, fejhordozása, kék szemének mélységeket sejtető fenséges és mégis szelíd tekintete itt vált igazán szépségessé és élményt adóvá."

6 Amikor Voinovich Géza a Nemzeti kormánybiztosa lett - 1933-1935 között -, a hagyomány továbbépült. A következő művet is magyar szerzők alkották: Bálint Lajos és az ezen a terepen először jelentkező Újházy György. Előbbi Hevesi idején a színház dramaturgja volt, és nyilván ezúttal is ilyen minőségben működött közre. Újházy is próbálkozott már a színházcsinálással: 1925-ben ő volt az egyik szervezője az expresszionista-avantgarde Karaván-