Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - - Látványosság százhetvenhárom előadásban
136 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK A bevezetőben említettem a színpadi hatásmechanizmus kérdéskörét Az eddigiekből érdemes és lehet is néhány következtetést levonni. Miért lett ilyen kiemelkedően sikeres mű az 1000 év? Megfelelő társadalmi háttér nélkül nyilván nem válhatott volna azzá. Nemcsak az alkalom tette sikerré, bár kétségtelen, hogy „aurájához" ez is hozzájárult. Az is feltehető, hogy ajól ismert „egy ezredévi szenvedés kér éltet vagy halált" gondolat egészült ki a „pozitív" kicsengésű, a 19. század utolsó éveire jellemző fölemelkedési, önbizalommal telt történelmi szakasz közérzetével. A téma és a megközelítés módja tehát adott volt Verő számára. Már csak azt a formát kellett megtalálni, amely az adott épületben színpadi életre keltheti az alapgondolatot. Mindenképpen szerencsés ötlet volt, hogy látványos történelmi képeskönyvet álmodott meg, a hatásos teatralitás kiváló terepét. Dramaturgiai-szerkesztői-színpadismereti képességei mellett szól, hogy történelmünk tipikus epizódjait, közismert fordulatait emelte ki, továbbá, hogy dramaturgiai motorrá, meg-megújuló konfliktusforrássá tudta tenni a szintén közismert testvérharcmotívumot, a családi és klánharcok századokon át őrlő mechanizmusát, kiegészítve azt a „hős és szolgája" komolyvidám párhuzamával. Verő elismerte és játékának szemléletében rögzítette is a kiegyezés hasznosnak bizonyuló fordulatát és - mi tagadás - nem szégyellte a politikai opportunizmust sem. De mindezt nem tehette volna, ha közönsége, amelyet nyilván igen pontosan ismert, nem gondolkodik ugyanígy. Ma már tudjuk, hogy nemzeti történelmünknek csak igen rövid szakaszában uralkodott ez a - talán felületes, de mégis létező - közérzület, amelynek érzelmi hullámai, a valóságos életben már akkor is jelentkező törések és feszültségek ellenére hordozni tudták a „nép és királya" dinasztikus apoteózisának ragyogását, egy történelmi sikersztori hangulatát. így lett az 1000 év kettős értelemben is, történelmileg és színpadilag az 1896-os év sikervállalkozása. Színház, 1996/8. 2-5.
