Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Csiszár Mirella - Sipőcz Mariann: Egy színészházaspár hagyatéka

DIGITÁLIS SZÍNLIÁZTÖRTÉNET 123 segítséggel és cikkel állt mellé. Móricz Lili azonban hiába kilincselt minden elképzelhető fórumon a Tanácstól a Hazafias Népfrontig, nem engedélyezték az új színház megnyitását. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a pályatörést is ez az álma okozta: abbéli félelmében, hogy az illetékes fórum (minisztérium, Tanács, Hazafias Népfront) az ő távollétében nem a kellő intenzitással kezeli a Budai Kis Színház ügyét, nem merte elfogadni Joó Lászlónak, a győri színház akkori igazgatójának szerződési ajánlatát, csak vendégként lépett fel nála.

6 Tizenhárom évi vidéki színészkedés után végképp Budapestre szeretett volna szerződni, annál is inkább, mert György László időközben a Jókai Színház tagja lett. Kétségbeesetten próbálkozott álláshoz jutni. Többször írt Meruk Vilmosnak, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztálya vezetőjének. Megkereste Major Tamást, a Nemzeti Színház igazgatóját. Végül Aczél Györgytől, majd Kádár Jánostól várta ügyének megoldását. S mert egy művész nem élhet kifejezési forma nélkül, írni kezdett. írt egy drámát, amit ugyan elfogadott a József Attila Színház, de nem adott elő. Vadászat címmel dramatizálta Hemingway Francis Macomber rövid boldogsága című novelláját, Flaubert Bovarynéját, Móricz Zsigmond Rab oroszlánját és Csibe-novelláit. Nemeskürty István rábeszélésére megírta emlékeit édesapjáról, mely 1966ban jelent meg Fecskék a verandán címen. Kedves Mária! címmel 1973-ban sajtó alá rendezte és kommentárokkal látta el édesapja és Simonyi Mária levelezését. Passziánsz. Párbeszéd életről és halálról címen 1982-ben jelentette meg a Magvető Könyvkiadó a színésznő kisregényét. A Móricz Lili-hagyaték a kéziratokon kívül negyvenkét darab fényképet tartalmaz. A beérkezett anyag tematikája - a kis mennyiség ellenére - meglehetősen vegyes. Tizennyolc darab civil képből, tizenöt darab szerepes képből és kilenc darab egyéb (nem szerepes), a színházi működéssel kapcsolatos fotóból áll. Móricz Lili és György László nem tartozott a vezető színészek közé, így pályájuk rekonstruálása, a fényképek agnoszkálása meglehetősen hosszadalmas folyamat lett volna az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet számítógépes adatbázisának segítsége nélkül. A szerepes fotók közül mindössze két kép kapcsolódik Móricz Lili színészi működéséhez. Mindkét kép hátuljára a színésznő feljegyezte, hogy melyik szerepében látható, így azonosításuk egyszerű feladat. Mindkét felvétel műtermi, egész alakos. A színésznő egyiken Anna szerepében látható Móricz Zsigmond Boszorkány című darabjában, melyet a Pécsi Nemzeti Színház 1947-ben mutatott be. A szerepet édesapja Móricz Lilire írta. Különösen kedves lehetett így ez a felvétel a színésznő számára, hiszen a színházi emlék