Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)
Papp Eszter: Az intézményes bábjátszás kialakulása Magyarországon, 1949-1990
66 PAPP ESZTER: AZ INTÉZMÉNYES BÁBJÁTSZÁS KIALAKULÁSA... működött. Ezután évtizedes vándorlás következett, egészen 1985-ig, a félhivatásos státusz megszerzéséig. Egy év múlva 1986-ban - az országban harmadikként - a Művelődési Minisztérium hivatásossá nyilvánította a Ciróka Bábszínházat. Báron Lászlótól Kovács Géza vette át az igazgatást, akinek neve szintén jelentős korszakot fémjelez. Vezetése alatt a Ciróka az ország egyik legrangosabb legmeghatározóbb bábos műhelyévé vált. A pécsi Bóbita Bábszínház Kós Lajos 7 vezetésével jött létre 1961-ben. Kós egy személyben volt vezető, műhelyes és rendező. Az állandó feladatot a gyermekműsorok, az igazi kihívást pedig a felnőtt közönség meghódítása jelentette. A Bóbita az 1965-ös Ki mit tud? televíziós tehetségkutató vetélkedőn elért sikere után a felnőtt bábszínház létjogosultságát mindenki elismerte. Sőt, a báb a figyelem középpontjába került, a színes kesztyűkkel előadott kézpantomim hatására a műfaj kategóriája a köztudatban is kitágult. Instrumentális rockzenére készült szövegnélküli műsoraival (Muszorgszkij-Emerson: Egy kiállítás képei, 1973; Pink Floyd: Kalevala 1976); valamint groteszk, zenés etűdjeivel (Operasaláta, 1983; Tíz kicsi Gershwin, 1983) országszerte ismertté vált az együttes. A két évtizeden át tartó kimagasló teljesítmény elismerése volt, hogy 1981-ben - a vidéki bábegyüttesek közül elsőként - a Bóbita Bábszínház hivatalos bábszínházi státuszt kapott; ettől kezdve a Pécsi Nemzeti Színház bábtagozataként működött. Az egri Harlekin Bábszínház története 1965-ben kezdődött: ekkor jött létre Demeter Zsuzsa kezdeményezésére a középiskolásokból álló Egri Bábszínpad. A színpad tagjai lelkesen kezdtek hozzá a bábszakköri munkához, s 1966-ban komoly szakmai fórumon, a Pécsi Felnőtt Bábfesztiválon már díjat is nyertek a Weöres Sándor megzenésített verseiből készített, uv-technikával előadott összeállításukkal. Mivel Eger volt a gyermekbábjátékosok módszertani központja, az évi két bemutatón kívül az együttes bábcsoportvezetői tanfolyamokat, konferenciákat, gyermekbáb-fesztiválokat és bábjátékos táborokat szervezett. A táborokban mindig más-más technikával ismertették meg a pedagógusokat és a gyerekeket. Az elismerések sem várattak magukra: nívódíjakkal, elismerő oklevelekkel, kétszer Kiváló Együttes címmel jutalmazták őket - sőt 1972-ben a Ki mit tud? döntőjébe is bejutottak. A csoport 1979-ben az akkori úttörőházban, a mai Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban talált otthonra, majd 1985-ben a Gárdonyi Géza Színház tagozataként - a vidéki bábszínházak közül másodikként - megalakult az egri Harlekin Bábszínház.
