Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Gajdó Tamás: Források és file-ok

GAJDÓ TAMÁS Források és file-ok A színházi előadás különös műalkotás, hiszen csak bizonyos elemeit lehet ada­tokkal, dokumentumokkal rögzíteni, lényegét nem. A színházművészek nem gyönyörködhetnek alkotásukban, a közönség reakcióit csak addig érzik, amíg az előadás tart, aztán csak a kritikákat olvashatják, melyek mondatmorzsákkal értékelik munkájukat. De a közönség sem jár jobban, hiszen a színházi elő­adás hatása rövid életű, s hiába érzékenyülnek el a szereplők játéka hatására, ezt a pillanatot később alig tudják felidézni, legfeljebb úgy, ha az előadásból valamilyen kézzel fogható emlékük marad. (Sokszor azonban még a pontos szereposztás is azonnal feledésbe merül.) Az alkotónak bizonyítékra van szük­sége, hogy jelentős és sikeres előadásban vett részt, a befogadónak a színházi bemutató jelentőségét, sikerét rögzítő dokumentumra. A dokumentumok köre azonban hosszú ideig, mondhatjuk bátran - nap­jainkig zárt volt. Legelőször a színházi előadás meglétét bemutató nyomtatványok jelentek meg: a színlap és a színházi zsebkönyv. Mindkét forrástípus mulandó, hiszen kis példányszámban adták ki, olcsó papírra nyomtatták, hamar porladtak, a szí­nészek életformája nem tette lehetővé, hogy magánkézben nagyobb gyűjte­mények álljanak össze. S annak is egyszerű a magyarázata, hogy a színházért rajongók féltve őrzött kincsei miért ítéltettek halálra. Annak ugyanis, aki nem látta az előadásokat, érdektelenekké váltak ezek a papírosok. Mégis ezek a for­rások maradtak fönn a legnagyobb számban a magyar színjátszás történeté­ből. A színháztörténet-írás a repertoár összeállításához, a társulatok működési kereteinek és a színházi struktúra változásainak bemutatásához, a színészek élettörténetének megrajzolásához elsősorban a színlapokat és a zsebkönyveket használta fel. „Egy színház műsorát összeállítva, mintegy általános belgyógyászati diag­nózist adunk róla. Ez az alap, amelynek ismerete nélkül nem mérhetjük fel erejét, fejlődését vagy hanyatlását, szellemének haladó vagy konzervatív voltát; ez szolgál magyarázatul színészei kibontakozásának, sőt annak is, miért válnak meg esetleg éppen a legjobb tagok az intézettől... Talán túlzásnak tűnik föl,

Next

/
Oldalképek
Tartalom