Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében eredeti funkciójának megfelelően népopera céljára, Fricsay Ferenc és Somogyi László vezetésével -, ez azonban nem valósult meg. Az épület 19461947-ben moziként funkcionált, s csak 1948-tól működött ismét eredeti rendeltetése szerint. A Városi Színház a főváros tulajdonát képezte, az Operaház és a Nemzeti Színház állami kezelésben működött, a többi fővárosi teátrum megtartotta magánszínház-jellegét, hiszen az igazgatók saját tőkéjükkel nyitották meg intézményüket. A műsor és annak színvonala az Ötös Bizottság ellenőrzése alatt állt, így „a tőkének a színház művészi irányításába beleszólási joga nem lehet". 1 3 A koalíciós időszak elkövetkezendő éveiben színházak sora szórakoztatta a háború borzalmait feledni akaró közönséget. A Magyar Állami Operaház első bemutatóját, Bizet Carmenjét, 1945. június 12-én tartotta. A 19. század óta állami kezelésben lévő Nemzeti Színház, Major Tamás igazgató vezetésével, még áprilisban megnyitotta kapuit, ideiglenesen az egykori Izabella téren - a későbbi Magyar Színház épületében -, szeptemberben azonban már régi helyén, a Rákóczi úton folytatta a munkát. Majort 1945. február 18-án nevezte ki a színház élére a Budapesti Nemzeti Bizottság. Valójában Horváth Árpád helyére került, akit a párt már az illegalitás idején kiszemelt erre a posztra. A sors azonban közbeszólt, s Horváth nem érhette meg a háború végét. A Nemzeti Kamara Színház, élén szintén Major Tamással, először 1945. március l-jén, az Andrássy út 69. szám alatt fogadta közönségét. Az 19481949-es évadra helyiségét átadta a Kis Kamarának, a Művész Színház kamaraszínházának. Társulatával az Izabella térre költözött, és Magyar Színház néven a Nemzeti Színház kamarájaként működött tovább. A Magyar Színház 1945. augusztus 4-től 1948 nyaráig játszott önálló színházként; e rövid idő alatt igazgatói székében Both Béla, Sárosi Ferenc, Gáspár Margit is helyet foglalt. A lebombázott Vígszínház maradványa - az értelmetlen pusztítás mementója — nem adhatott otthont társulatának. Jób Dániel igazgató a volt Radius mozi helyén, a Nagymező utcában szervezte meg a társulatot, itt léptek fel először 1945 májusában. A Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház, ugyancsak Jób vezetésével 1945. október 12-én rendezte első előadását Zilahy Lajos Fatornyokcímű színművéből. A Madách Színház csak rövid ideig, 1945 júniusa és 1947. között működhetett mint magánszínház, igazgatója rövid ideig Palasovszky Ödön, majd Hont Ferenc volt; 1947 októberétől az államosításig az Állami Madách Színház nevet viselte. 1946 elején 48
