Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében a Színművészeti Akadémia színpada lett. A későbbi Úttörő Színháznak helyet adó Művész Színház előadásait 1945 áprilisától látogathatta a publikum. A Belvárosi Színház első műsorára csak egy hónappal később válthattak jegyet az érdeklődők. Bárdos Artúr direktor 1948-ban történt távozása után, 1948 és 1949 között, Simon Zsuzsa volt a színház vezetője. Simont 1951-ig Szendrő Ferenc követte. Fényes Szabolcs vezetésével a Fővárosi Operettszínház Kálmán Imre klasszikus darabjának felújításával, a Csárdáskirály nőve 1 kezdett, 1945. április 5-én. Négy nappal előbb, április elsején már esztrádműsort tartottak Tavaszi muzsika címmel.

1

4 A könnyű, zenés műfajt kedvelők 1945 áprilisától látogathattak el a Medgyaszay Színpad (az 1946-1947-es évadtól Medgyaszay Színház) Jókai téri épületébe vagy a közelében lévő Pódium Kabaréba (az 1946-1947-es évadtól Pódium). Az egykori Komédia Orfeum helyén Kodály Zoltán javaslatára adták meg a működési engedélyt a magyar sanzonművészet kimagasló tehetségének, Medgyaszay Vilmának.

1

5 1945 és 1949 között az említett teátrumok mellett folyamatosan működött a Józsefvárosi Színház, a városligeti Jókai Színház, a Royal Revü Varieté, a Kamara Varieté. Ebben az időben egy-egy évadra vagy egyetlen darab előadására is összeálltak társulatok. Az 1945-1946-os évadban működött a Béke Színház, az Új Színház, az Intim Színház, a Budai Színház, a Budai Kamaraszínház, a Vidám Színpad, a Szabad Színház.

16 A Szabad Színház művészeti vezetője Both Béla volt. Both először a mai Madách Színház helyén álló, nagykörúti Royal Színházat kapta meg ifjúsági színház megszervezésére. Ehelyett azonban a Szabad Színház megindítását választotta az Aréna út 31. alatt, a régi Erzsébetvárosi Színház helyén.

17 1946-1947-ben, egy évadon keresztül láthatta a közönség a Vidám Operett Színpad, a Mányoki úton lévő Dolgozók Színháza és a Színpad (Független Ifjúság Kamaraszínháza) társulatának játékát. 1947 és 1949 között a Rottenbiller utcában a Kis Színház társulata gondoskodott a nézők szórakoztatásáról.

1

8 Bár az 1945 februárjában kiadott tizenkét színházengedély között volt a Vidám Színházé (Békeffy Gábor és Pethes Sándor vezetésével) és a Bábszínházé (direktora Rév István), ezeket a teátrumokat nem nyitották meg.

1

9 A koalíciós időszak műfajokban, témákban gazdag, változatos színházi élete a két munkáspárt egyesülése után egyre szegényesebb, egyhangúbb lett. A kommunista elvárásoknak az „üzletszínházak", vagyis a magánszínházak sokszor úgy igyekeztek megfeleltetni produkcióikat, hogy az előadásokba „baloldali mondatokat, vagy jeleneteket iktatnak be szervetlenül".

2

0 49