Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében műhely megszervezésére, mert „a színházak díszletellátását alapvetően más módszerrel, mint a központi műhellyel, megoldani nem lehet".

5

8 A központi díszletellátás problémájának (például a díszletek késői elkészülte) megoldásával, a kapacitás fokozásával a második ötéves tervben is foglalkoztak; mintegy tizenöt-húszmillió forintos beruházással új központi műhely megvalósítása szerepelt a népművelés fejlesztésének programjában.

5

9 1950 elején került sor a „népszórakoztató üzemek", a Fővárosi Nagycirkusz, a Royal Revü Varieté és a Kamara Varieté államosítására. A kedvelt szórakozóhelyek állami tulajdonbavételének indoka nyilvánvaló: „Ezeknek a tömegeknek politikailag helyes szórakoztatásáról feltétlenül és sürgősen gondoskodni kell. A milleneum [sic!] idején létesített felszereléseket tartalmazó üzemek nagyrészt minden változtatás, modernizálás nélkül terjesztik selejtes és politikailag káros szellemüket. A Royal [Revü] Varieté pedig a reakció szócsöve."

6

0 A Royal Revü Varietéből kialakították a Fővárosi Varietét, amely 1951-ben adta át Erzsébet körút 31. szám alatti helyiségét a Fővárosi Víg Színháznak, s átköltözött a volt Kamara Mozi helyére, a Dohány utcába.

6

1 A Kamara Varietéből 1951-ben vált ki a kabarérészleg, s a Révay utcában, Vidám Színpad néven kezdte meg - a korábbi artistaműsorokkal vegyes profillal teljesen szakítva - tevékenységét. Az államosított Olympia, Gazdag és Czája Cirkusz lefoglalt javait ideiglenesen a Fővárosi Nagycirkuszban helyezték el.

6

2 A Színházi Szakbizottság 1949. július 8-án rendezett ülésén - többek közt - Csillag Miklós, Berczeller Antal, Major Tamás, Redő Ferenc, Jákó Pál, Egri István a vidéki színházak államosítását illetően abban állapodtak meg, hogy Berczeller a Szakbizottság ülését követően írásbeli tervezetet nyújt be a párt Agitációs és Propaganda Osztályának.

6

3 Az Agitációs és Propaganda Pártkollégium a vidéki teátrumok állami kezelésbevételére vonatkozó javaslatát 1949. augusztus 3-án fogadta el a Titkárság.

6

4 A döntést közzétevő 101/6/1949. N. T. sz. határozat augusztus 29-én jelent meg.

6

5 A vidéki városok nem tudtak nagyobb társulatot eltartani, ezért Révaiék úgy döntöttek, hogy egy-egy színház számára nagyobb területet jelölnek ki. A fennálló huszonöt vidéki társulat helyett hat kerületi együttest alakítottak ki, valamint egy opera- és egy bányászcsoportot, tehát összesen nyolc színtársulatot. A színházak területi beosztása a székhelyük szerint: Győr, Pécs, Szeged, Szolnok-Kecskemét, Debrecen, Miskolc. A két különálló részleg központját Budapesten jelölték ki. A bányásztársulatnak Salgótarjánt, Balassagyarmatot, Vácot, Esztergomot, Dorogot, Tokodot, Nyergesújfalut, 57