Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében jesítményét kellett részletesen megítélni, megírni: a „kritikusok ne fecsegjenek összevissza, hanem komolyan foglalkozzanak az egyes darabokkal."

26

2 A színészeket arra sarkallták, hogy ezekből a szakmai visszatükrözésekből is tanuljanak. A színikritikának a Sztanyiszlavszkij-körök munkáját is véleményeznie kellett. A műfaji megoszlás és -változtatás felderítésére érdemes áttekinteni a bemutatók alakulását. Az alábbi táblázat az 1949-1950-es évad színházi műsorának (a Bábszínház kivételével) összegzését veti egybe az állami és a magánszínházak egy évaddal korábbi megfelelő adataival:

26

3 Próza Operett 1949-1950 1948-1949 1949-1950 1948-1949 Bemu- Repríz Bemu- Repríz Bemu- Repríz Bemu- Repríz tató tató tató tató Új magyar 8 6 1 5 Magyar 3 2 2 1 1 ? klasszikus Szovjet 12 6 6 2 1 1 Orosz 2 3 1 1 klasszikus Népi demok1 1 ratikus Nyugati 4 5 5 1 2 1 ? klasszikus Összesen 30 13 23 1 7 2 8 Az államosított színházak első évadjának értékelésekor a Nemzeti Színházat és a Magyar Színházat a realista színjátszás kialakításában élen járó intézményként említették. Az írók mondanivalóját hűen tolmácsolta, sokat tett az új, szocialista embertípus árnyalt képének kialakításáért. Sikerei ellenére műsorpolitikájában kifogásolták az évad első felében érezhető tervszerűtlenséget. Részben a színház vezetőségének túlterheltsége játszott közre abban, hogy a rövid időre tervezett Shakespeare-ciklus három hónapra nyúlt, s ez az időveszteség a műsorban is éreztette hatását. Nem tudtak az elvárásoknak megfelelően foglalkozni a klasszikus és az új magyar dara95