Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében házvezetés nagyfokú szervezetlensége abból fakadt, hogy a párt elképzeléseit érvényesítő színházirányítás - eleinte - nem egy jól kidolgozott séma mentén szerveződött, hanem a pillanatnyi feladatok megoldása következtében formálódott. A Színház- és Filmművészeti Szövetség dramaturg szakosztályának munkáját is csak 1950. május-június fordulóján indították el. 230 Ennek feladata a kortárs dramaturgia elvi feladatainak tisztázása, a gyakorlati munkamódszerek megvitatása és a dramaturgok továbbképzésének megszervezése volt. Működésének elégtelenségét azonban maga a Szövetség is felismerte. Az 1949-1950-es évadban a vidéki színházak műsoraiban is jelentős változás történt. A korábbi repertoár közel nyolcvan százalékát operettek adták, a szovjet darabok aránya pedig eltörpült, kb. öt százalékos volt. Az 1948-1949-es évadról készült statisztika szerint, 1949. május 31-ig, vidéken 4275 előadásból 3208 operett volt, a leggyakrabban Nóti Károly és Farkas Imre Nyitott ablak című darabját játszották. A fennmaradó 1065 prózai előadásra csak 198 szovjet színmű jutott. Az évad körülbelül 1 800 000 nézőjének hozzávetőlegesen húsz százaléka volt munkás, tizenöt százaléka parasztember. A nagy részük a régi közönség soraiból került ki. 23 1 Az új évadban a próza és az operett arányán drasztikusan, kétharmadegyharmad arányban kívántak változtatni. 23 2 A polgári irodalom teljes kiszorulása mellett elsősorban szovjet színdarabokat láthatott a közönség. A hivatalos jelentés három magyar bemutatót említ erre az évadra: a Miskolci Nemzeti Színházban Barabás Tibor Magyar jakobinusok, a győri Dunántúli Népszínházban Gáti Sándor librettójával a Ragyog a napsugár; valamint a Szegedi Nemzeti Színházban Forgách István Boszorkányok című darabját. 233 Valójában a győri színházban Zakariás Gábor Ragyog a napsugár című operettjének bemutatójára csak 1950. szeptember l-jén, tehát már az 1950-1951-es évadban került sor, Gál István rendezésében. Szovjet darabokból három ősbemutatót rendeztek: a Pécsi Nemzeti Színházban Mihalkov Vidám álom, az Állami Bányász Színházban Kornejcsuk Csillagtárna és a Dunántúli Népszínházban Ivanov Kosztya bátyánk című partizán drámáját állították színpadra. 23 4 Azzal, hogy a vidéki színházak a fővárosi teátrumok darabjait vették át, egyszerű utánjátszó színházakká váltak. Ebből következett az is, hogy - mivel a fővárosiak csak az évad végén mutattak be magyar és orosz klasszikusokat - vidéken ez már a következő évadra csúszott. Annak ellenére, hogy a Viharsarok szinte teljesen színház nélkül maradt - Baja és Mohács lakói 1950-ben nélkülözték az előadásokat, Veszprém, 88
