Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében A Sztanyiszlavszkij-kör Bizottságnak a színházakban működő Sztanyiszlavszkij-körök számára „tanrendet" kellett kidolgoznia, és szempontokat kellett adnia a színház- és filmművészet aktuális kérdéseinek megtárgyalásához. Ez azonban eredménytelen volt, a Bizottság nem jutott túl az elvi határozatok megfogalmazásán. Az irányító szerep mellett a Bizottság ellenőrizte is a körök működését. 17 9 1951 áprilisában ismét felszínre kerültek a Szövetségben a személyi problémák. Az antidemokratikus működési formát a Szövetség főtitkára, Horvai István is elismerte: „A Szövetség Vezetősége [sic!] lényegében engemet [sic!] jelent." 18 0 A Népművelési Minisztériumban megállapították, hogy a művészeti szövetségek közül ez a szervezet végezte legrosszabbul munkáját, mert „a szövetség egyes személyekre épül". 18 1 A szűk - kétszemélyes - vezető csoportba még a kommunista művészeket sem vonták be, amit Major Tamás és Horvai István „szakmai arisztokratizmusának" tulajdonítottak. 18 2 Ez az „arisztokratizmus" érvényesült a személyes kapcsolatok kialakításában, a színészválogatásban. Mivel Majorék sok embert nem találtak „elég jónak" szerényebb szakmai felkészültsége, esetleges emberi gyengesége vagy kevésbé harcos kiállása miatt, egyrészt a Szövetségen belüli munkák elvégzetlenek maradtak, másrészt a szereposztás több esetben vitatható szempontok alapján történt. Horvai például a vezetése alatt álló Úttörő Színházban a gyermekhősök szerepeit a társulat tagjai helyett vendégszínészekre bízta, Major pedig még saját tanítványaira sem mert nagyobb feladatot bízni. Az 1950. szeptember 15-l6-án megrendezett első színházi konferenciától kezdődő több mint féléves szakasz a Szövetség életében a dezorganizáció, a fejetlenség időszaka volt. Ekkor csak Horvai vezette a szervezetet, Major távol maradt. Horvai önkritikájában a művészek fogalmazta kritika ismétlődött: sóhivatallá züllesztette a főtitkár a Szövetséget. Az elnökség csak névleges csoport volt, melynek összehívása előtt már döntöttek az aktuális kérdések elintézésének módjáról. 18 3 A színház és a film területének képviselete aránytalan volt. Még jóval a kezdetek után is, 1951 májusában a filmművészet a Szövetségen belül csak névlegesen szerepelt, a vezetőség érdeklődésének középpontjában, nyolcvan százalékban a színházak munkája állt. Mindezzel együtt a két területnek körülbelül ugyanannyi szakmai összejövetele, vitája volt 1951 áprilisáig. Érdemes megemlíteni, hogy a színház és a film iránti érdeklődés aránya a látogatók körében éppen fordítottja volt a Szövetségben tapasztalhatónak. Amíg egy-egy színházi produkciót ország78
