Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében hajsza is".

12

9 Kendének lehetővé tették, hogy pártszerűtlen magatartását, hibáit az új területen korrigálja. A korrekció azonban sikertelen maradt, Kende nem változtatott rossz munkamódszerén, s már „működése kezdetén önkényes, diktatórikus eszközökkel" vezette e területet.

13

0 Szendrő Ferenc, az Ifjúsági Színház vezetője 1953 nyarán, az Agitációs és Propaganda Osztálynak küldött jelentésében sérelmezte Kende magatartását. A színházigazgatókat megkerülve, a művészek szerződtetésénél, a színészek fizetésének megállapításakor, egy-egy előadás vagy színész megítélésénél Kende „egyoldalú meggondolások alapján, erőszakos állásfoglalásokkal, kategorikusan, szinte megfellebbezhetetlenül intézkedett".

13

1 Legtöbbször körleveleken keresztül érintkezett a színházak vezetőivel anélkül, hogy az igazgatóknak lehetőséget adott volna az egyes kérdések megvitatására. Szendrő hiányolta azokat a megbeszéléseket, amelyeket Kende elődeivel, a Főosztály más vezetőivel és munkatársaival folytattak, egy-két alkalommal havonta. Egyszer sem hívott össze szűkebb körű igazgatói értekezletet, csak „tömegértekezletet" tartott, amelyek alkalmatlanok voltak arra, hogy a színigazgatók közvetlenül megismerjék egymás munkáját. Szendrő úgy látta, hogy Kende Major és Horvai befolyása alatt állt.

13

2 A Főosztály együttműködött a minisztérium más osztályaival és az irányítása alatt tevékenykedő egyéb szervekkel: a Színház- és Filmművészeti Szövetséggel, a Művészeti Komitével, a Dramaturgiai Tanáccsal, a Színházi Szakbizottsággal. A Főosztály irányította a fővárosi és a vidéki színházi életet. A kultúrpolitika által diktált általános és konkrét elvi és művészetpolitikai irányt kívánta megtartatni a színházakkal. Cenzori tevékenységén túl a színházak közötti koordinációs szervként is működött, közvetített a színházak és a tömegmozgalom, valamint az üzemi kultúrgárdák között. Ellenőrizte a színházak, a cirkuszok, az éjjeli mulatók műsorát.

13

3 Sokrétű feladatait - a színházak éves munkatervének kidolgozása, a színházi próbák, előadások látogatása, társulati üléseiken való részvétel, a Sztanyiszlavszkij-körök szervezésének, munkájának megtervezése, a pályázati tervek kidolgozása, a szerződés nélküli színészek meghallgatására szervezett bizottság tagjainak kijelölése a színházirányítás vezetői által megadott szempontok szerint, a hivatalos ideológiának megfelelően látta el. A színházak műsortervének kidolgozásában természetesen maguk a színházak is részt vettek: a Főosztály a soron következő évad előkészítésére a színházaktól kért műsortervjavaslatot. A műsor-összeállítás minden színház számára kötelező volt: a teátrum veze70