Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében határozta meg. A hatalom e testületek néhány tagjának kezében összpontosult.

10

7 A pártvezetés legfelsőbb szintjén a központosított színházirányítás megteremtése, a színházi előadások politikai-eszmei mondanivalójának, színvonalának biztosítása a párt fő ideológusa, Révai József népművelési miniszter hatáskörébe tartozott. Révai munkáját szakmai-művészi szempontból néhány színházi szakember, adminisztratív szempontból a minisztérium irányítása alatt működő testületek funkcionáriusai segítették. A színházak igazgatóiról a Politikai Bizottság (PB) és a Titkárság döntött. Erre vonatkozóan - azon színházak igazgatóinak kivételével, akik a PB hatáskörébe tartoztak - a Szervező Bizottságnak (SZB) is döntési jogköre volt.

10

8 A közönségszervezésben részt vevő IBUSZ vezérigazgatóját, valamint a Népművelési Minisztérium főosztályvezetőit szintén az SZB döntése alapján nevezték ki. A miniszterek, a miniszterhelyettesek és a minisztériumi csoportfőnökök kinevezését a PB rendelte el.

10

9 A Népművelési Minisztérium 1949. június 11-én alakult meg, létrehozásáról az 1949:XV. tc. rendelkezett. Az 1949 októberében megjelent 4267/1949. M. T. sz. rendelet értelmében ügykörébe tartozott - többek közt - a megszüntetett Tájékoztatásügyi Minisztérium feladatainak egy része, a Magyar Központi Híradó Részvénytársaság felügyelete, az állami színházak, a területi önkormányzatok művészi jellegű szórakoztató üzemei, a film- és az általános művészetpolitika ügyei, a művészeti főiskolák, a zenekonzervatóriumok és a zeneiskolák felügyelete, az iskolán kívüli népművelés ügyei és a társadalmi szervezetek kulturális ügyei.

11

0 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól (VKM) átvette az iskolán kívüli népművelést és a nemzetközi kulturális szerződésekkel kapcsolatos teendőket is. Ezt megelőzően a 4800/1946. VKM sz. rendelet alapján a Kultuszminisztérium VII. Művészeti Ügyosztályának hatáskörébe tartoztak - többek között - az irodalmi, zeneművészeti és színművészeti ügyek, az állami és nem állami színházak ügyei, a zene-, szín- és filmművészeti tanintézetek, valamint a Magyar Művészeti Tanács ügyei. A 4222/1947. VKM Ein. sz. rendelet az ügyosztályokat főosztályokká, az ügyköröket ügyosztályokká szervezte át.

11

1 A VI. főosztályhoz tartoztak a művészeti ügyek, s - ezen belül - a VI/3. ügyosztályon foglalkoztak a színházi ügyekkel. 1948-tól a Művészeti Főosztály vezetője Antal Jánosné volt. A VKM az 1951:1. tc. alapján mint Közoktatásügyi Minisztérium működött tovább, a vallási ügyek joghatósága az Állami Egyházügyi Hivatal lett.

11

2 A Népművelési Minisztérium megalakulása és a minisztérium ügyköréről rendelkező jogszabály megjelenése, vagyis 1949. június és október