Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében horizontfüggönyt találtunk, a színpad közepén pedig az öreg takarítónő, Rózsi néni Totó névre hallgató foxi kutyájának immár összeszáradt, de jól kivehető névjegye pompázott." 4 9 Egri és Sivó még az igazgató régi, Pesti Színház-beli szobájában kezdte meg az Ifjúsági társulatának szervezését. 50 Három évvel később, 1952-ben az Úttörő és az Ifjúsági Színházat egyesítették, és közös vezetőt jelöltek ki élére Szendrő Ferenc személyében. A választás azért esett Szendrőre, mert riválisa, Both Béla támogatottsága kisebb volt a párt felső köreiben, annak ellenére, hogy Both közvetlen munkatársa Kende Márta rendező, Kende Istvánnak, a Színházi Főosztály vezetőjének felesége volt. 5 1 A két színház egyesítésekor az Úttörő Színházból az Ifjúsági Színház Kamaraszínháza lett. 1954-ben az Ifjúsági Színház felvette a Petőfi Színház nevet, kamarája Jókai Színház néven működött tovább. 5 2 Az Úttörő Színház beköltözött a volt Művész Színházba, így üresen maradt a Pesti Színház Révay utcai épülete. A Pesti a Vígszínház kamaraszínházaként működött 1948-ig, majd egy éven keresztül Egri István igazgatása alatt önálló intézményként. Az államosítással társulatát feloszlatták, s megnyitották a Vidám Színházat. 5 3 Igazgatójának, Békés Istvánnak a javaslatára az Agitációs és Propaganda Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a színház neve Politikai Kabaré helyett Vidám Színház legyen. 5 4 1951-ben a színházat megszüntették, helyére a politikai kabarét játszó Vidám Színpad költözött. Az Állami Bábszínházat a Mesebarlang Bábszínház állami kezelésbevételével hozták létre. A Bábszínház kialakítása céljából két épület, a Modern Színház és a Kis Kamara Színház között kellett választani. Az Agitációs és Propaganda Bizottság ebben a kérdésben szabad kezet adott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Főosztályának. Alapos építészeti kivizsgálás után kellett eldönteni, hogy bábszínház céljára melyik helyiség alakítható át megfelelően és gazdaságosabban. Az eredmény értelmében az egyik színházépületet a következő idényre zárva kellett tartani. Ezáltal újabb munkahelyek megszűnésével kellett számolni, azonban „ez a frontrövidítés kommunista színházi kádereink jelenlegi szűkös állapotát nézve már önmagában is a mennyiség rovására történő minőségi javulás lehetőségét szolgálná". 5 5 A külvárosok és a peremvárosok lakosainak színházi szórakoztatására e célra alakuló prózai és operettrészlegből álló társulatot szerveztek. Az államosítással többségében a párthoz lojális, az új színházi élet megteremtésében közreműködő, ismert személyek kerültek az igazgatói 55
