Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében elhelyezni - nem valósult meg) 9. Bábszínház (Kis Kamara Színház épületében)

4

6 A színházak elhelyezése az előzetes javaslattól több ponton eltért. A határozat elfogadásakor az Operaház képviselői még nem tudtak a Kis Opera céljára kijelölt Művész Színházban alapos helyszíni akusztikai próbákat végezni. A későbbi kísérletek folyamán kiderült, hogy a színház komoly, színvonalas zenei produkcióra alkalmatlan, a középerős (mezzoforte) énekés hangszerhang fülsértően erős hatást keltett, a páholyokban pedig - sajátságos építészeti kiképzésük következtében - hangzsákok keletkeztek. Miután a színház nem felelt meg operaelőadás céljára, más megoldást kellett találni. Az Operán és a Városi Színházon kívül csak a Nemzeti, a Magyar és a Fővárosi Operettszínház jöhetett számításba, ezeknek igénybevételét azonban kultúrpolitikai okok kizárták. Végül az Opera vezetősége a Művész Színházról lemondott, és helyette azt javasolta, hogy a Városi Színházban tartandó előadásainak számát az eddigi ötvenről száztizenhatra emeli, s a második Operaház kérdését elhalasztotta arra az időpontra, amikor az új Nemzeti Színház megépítésével erre alkalmas helyiség felszabadul. Az Agitációs és Propaganda Pártkollégium a lemondást, az Operaház javaslatát elfogadta.

4

7 1951-ben az opera iránti növekvő igények miatt fel kellett emelni a Városi Színházban tartott operaelőadások számát. Ekkor felvetődött az is, hogy a Városi Színházat a főváros kezeléséből az Állami Operaház kezelésébe adják át. Az Agitációs és Propaganda Pártkollégium elfogadta a javaslatot, és megbízta a Népművelési Minisztériumot az átadás lebonyolításával.

4

8 A Kis Opera helyett a hét-tizennégy éves korosztályt célzó Úttörő Színház került a Művész Színház épületébe, a Paulay Ede utcába. Ez a helyiség - amely forgószínpadával egyike volt a leghasználhatóbb prózai színházaknak - megfelelt az Úttörő igényeinek, melynek műsorán túlnyomórészt sok képből álló és gyors változást igénylő mesejátékok szerepeltek. A moszkvai Komszomol Színház mintájára megszervezett Ifjúsági Színházat a Nagymező utcai Vígszínház épületében helyezték el. Sivó Emilt a Nemzeti Színházból helyezték át az Ifjúságiba titkárnak, Egri István direktor mellé, így részt vett a színház birtokbavételében. Sivó lehangoló képet festett az „államosítás" pillanatáról. Amikor Egrivel bementek a színházba körülnézni, nem várt látvány fogadta őket: „Csak úgy tudtak valami kis világosságot biztosítani, hogy a színpad hátsó nagy vasajtaját kitárták, a villanyt ugyanis a tatarozások miatt kikapcsolták. A színpadon egy ócska molinóból készült 54