Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Függelék:Molnár Klára: A színházi előadások dokumentálásáról
Molnár Klára: A színházi előadások dokumentálásáról lényeges változtatása nélkül, a régi adatok átemelésével. Az új számítógépes program előnye, hogy az intézet múzeumi gyűjteményeiben és könyvtárában is ezt az adatbázis-kezelő programot használják. Az adatfelvételi űrlap minden előadás feldolgozására alkalmas. Természetesen több kategóriát tartalmaz, mint amennyi egy-egy produkció feldolgozásához szükséges. Egy-egy kategóriába végtelen számú adatot tudunk beírni. Minden esetben közöljük az adatrögzítés forrását, az előadás nyelvét, a bemutató módját. Ősbemutatón a darab első nyilvános előadását értjük. Adaptáció esetében az az alapvető probléma, hogy mi tekinthető ősbemutatónak, s ki a szerző. A hagyományok és a müncheni színháztörténeti múzeum tapasztalatai nyomán a színpadi szöveg a meghatározó - a regények, novellák, filmforgatókönyvek stb. színpadi változatai új művek. A színjáték szerzője a színpadra alkalmazó, míg az eredeti mű alkotóját az alapszöveg írójaként tüntetjük fel. így Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből több magyar ősbemutató született: Bezerédi Zoltán, Kapás Dezső, Sopsits Árpád, Szakonyi Károly színpadi adaptációja, valamint Maár Gyula és Petrovics Emil operája. Magyarországi bemutatónak tüntetjük fel azt az előadást, melyen külföldi színjáték először kerül színre hazánkban. Bemutatónak tekintünk minden olyan előadást, amely az első alkalommal kerül az adott színház színpadára, s a korábbi színrevitelhez képest lényeges színjátékeleme: szövegkidolgozás, fordítás, rendezés, díszlet és jelmez megváltozott. Felújításról akkor beszélünk, amikor egy rendezést az eredeti koncepció lényeges megváltoztatása nélkül bizonyos játszási szünet után újra műsorra tűznek. Áthelyezésnek nevezzük, ha kész produkciót új játszóhelyen állítanak színre. Az adatlap témakörének első nagy csoportja az előadott műre vonatkozik. Tartalmazza a keresési címet, a produkció címét, az eredeti címet, a szerző nevét, nemzetiségét, az átdolgozót, az irodalmi alap címét és szerzőjét, a zeneszerzőt stb. A keresési cím a mű első előadásakor vagy első fordításakor meghonosodott változat, míg a produkciós cím a bemutató címe. Ezek általában megegyeznek. A műfaj megjelölésekor mindenkor megadjuk a színlapon található megjelölést, így előfordulhat, hogy ugyanaz a dráma különböző megjelöléssel kerül az adatbázisba. Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjének, műfaji megjelölései: bölcselkedő mesedráma, tündérjáték, drámai költemény, verses játék, mesejáték, színjáték, szomorú játék, tragikus költemény. 351