Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből

Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből eljátszotta a jeleneteket, átélték a darab igazságait. Ruszt József rendező minden ötletével a lényeget igyekezett kiemelni, és jó tempóérzékkel még a gyakran csődöt mondó színházi berendezéseken is diadalmaskodott."

3

1 Úttörő vállalkozás volt Federico Garcia Lorca Yermájának bemutatása, hiszen ezt a darabot is a hivatásos színházakat megelőzve játszotta az Universitas. Az előadást Sólyom Katalinnak a címszerepben nyújtott alakítása tette emlékezetessé, ahogyan ez Fodor Géza cikkéből is kiderül: „a szerkezetet adó crescendóval maradt adós az első két felvonás, mert az egymást felerősíteni hivatott, gazdagon ellenpontozott szólamok nem tudtak azonos ritmusban összeforrni; önálló életet éltek, ahelyett, hogy gondolati és indulati koncentrációt valósítottak volna meg. Különösen feltűnő volt ez Yerma és a Vidám öregasszony (Csaplár Katalin) első felvonásbeli jelenetében, ahol két egészen különböző ritmusú szöveg ütközött egymással, tudomást sem véve a másikról. A jelenet elvesztette hatását, ami nemcsak azért fájó, mert ez a dráma egyik tökéletesen felépített egysége, hanem mert tartalmilag döntő jelentőségű, és elhalványulása bizonyos motívumok folyamatosságának megszakításával fenyegetett. Dobai Vilmos és Kerényi Endre rendezésén érezni lehetett a rohammunka félreismerhetetlen jeleit, és különösen az első és második felvonás kidolgozatlansága azt a benyomást keltette, hogy a rendezés kimerült a színpadra való be- és kimenetel meghatározásában. [...] A talán ijesztő mennyiségű negatívum ellenére jó előadást láttunk, és ezt a harmadik felvonás szinte maradéktalan élményt nyújtó megvalósításának köszönhettük. Ami addig kidolgozatlan egysíkúságnak hatott, most mint póztalan koncentrált játék valósult meg. Az egyetlen vitatható megoldás a hivalkodó táncjelenet volt. [...] A tulajdonképpeni élményt Sólyom Katalin alakításának köszönhetjük, aki meglepően gazdag intellektuális és érzelmi apparátussal formálta meg Yerma alakját, a harmadik felvonásban néha lélegzetelállító pillanatokat teremtve."

3

2 Az írásból kitűnik, hogy Fodor Géza már ekkor éles szemű elemző. Hamarosan nem bírálta, hanem dramaturgként segítette az Universitas munkáját. Dobairól meg az derült ki, hogy tisztes, újszerű megoldásokkal nem különösebben élő rendezések készítője, mint ahogy ez későbbi munkáiból is egyértelművé vált. Az Universitas számos előadásához - így a Gőzfürdőhöz és a Yermá hoz is - Baross Gábor komponált zenét. A Magyar Zeneszerzők Szövetsége 293"