Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből

Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből első- vagy másodhetes filmek is. A műsor jellege igazából csak akkor válto­zott meg, amikor ebben a körben is áttértek a tematikus sorozatokra, ame­lyek elsősorban magyar vagy külföldi rendezők életművét ölelték fel. A vetí­téseket - akárcsak az irodalmi esteket - bevezette valaki, ezt legtöbbször az Amatőr Filmklub két leginkább elméleti érdeklődésű tagja, Karafiáth András, illetve Förgeteg Balázs végezte, de Nemeskürty István éppen úgy vállalko­zott erre a feladatra, mint Bíró Yvette, vagy a Filmvilág című folyóirat szer­kesztői s más filmesztéták, esetenként filmrendezők. A kínálat másképpen is bővült. 1961. október 16-án volt az első, később rendszeressé váló kisfilmvetítés. Az évadban tizennégy alkalommal játszot­tak műszaki s természettudományi újdonságokat bemutató, képzőművé­szeti, táncos, történelmi, külföldi és hazai tájakra kalauzoló, az állatok szokásait ismertető, valamint lengyel kisfilmeket. A színpad fennállása alatt mindvégig ez maradt az egyik legnépszerűbb filmes műsor, amely kiegészült a Balázs Béla Filmstúdió munkáinak, illetve a Színház- és Film­művészeti főiskolások vizsgafilmjeinek vetítésével, s nem utolsósorban az amatőr filmeknek is ez a sorozat lett a bemutató fóruma. A még gyerek­cipőben járó Magyar Televízióban készült játékfilmeknek is fórumot próbál­tak biztosítani, elsőnek a Sakknovella és Az utolsó pillanat című alkotásokat játszották, de ez a kezdeményezés nem tudott meggyökerezni. A műsor-struktúraváltásban döntő lépést végül a premier előtti vetítések gyakorlata hozott. Egy év alatt az alig nézett utánjátszó „moziból" az Egye­temi Színpad olyan fórummá vált, ahol a magyar filmeket a közönség még a premier filmszínházakban tartott bemutató vetítések előtt láthatta, s az alko­tókkal is találkozhatott. „Egyfajta sznobizmusból jártak oda azok, akiknek fontos volt, hogy mindenkit megelőzve, elsőnek lássák az új filmeket. De az is benne volt a pakliban, hogy az izgalmas, illetve problematikus filmeknél soha nem lehetett tudni, mikor állítják le forgalmazásukat vagy vágatnak ki belőlük részeket még a premier mozikba kerülés előtt, vagy az után - tehát érdemes volt minél hamarabb megnézni őket." 1 6 Az első premier előtti vetítésekre még úgyszólván illegálisan került sor: 1962. január 3-án Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című darabját láthatták a nézők; január 24-én pedig Mészáros Gyula Az ígéret földje című alkotását. Bár 1962. február 7-én Révész Miklós, a filmfőigazgatóság vezetője írásban közölte: „hozzájárulok ahhoz, hogy az új magyar filmeket az egyetem hall­gatói bemutató előtt megtekinthessék", még a március 7-ére kitűzött Makk Károly-alkotás, a Megszállottak is csak félhivatalos bemutatónak tekinthető, 279"

Next

/
Oldalképek
Tartalom