Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből

Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből kapcsolatot alakított ki a próbák során, s a premier után felajánlotta neki, hogy a továbbiakban rendszeresen rendezzen náluk. Petur megismerkedett egy agilis rendezőnővel, aki amatőr együttesekkel irodalmi műsorokat vitt színre. Mezei Éva a színpadon két kabaréval mutatkozott be: Király Dezső humoristának A vicc útja az őskortól 2061-ig című szerzői estjével és a dunaújvárosi Ostor Együttes Házimurifival. A dunaújvárosiak számait Ősz Ferenc írta: Baj van a házban, Pszichotévé, Signor Bimbula látogatása. Ostor Misi újabb kalandjai, Nők egymás között, Tarzan és társai. Petur István hármójukkal kezdte el a szavaló- és színjátszó kör átszervezését. Petur és Surányi Ibolya között soha nem volt felhőtlen munkaviszony. Peturt rigorózus, szigorú, fegyelmezett és fegyelmet követelő vezetőnek ismerték, mondhatni bürokratának, alighanem abban a laza, bohémkedő és „művészkedő" közegben nélkülözhetetlen volt jelenléte. Arról nem beszélve, hogy az Egyetemi Színpadra fokozottan figyeltek az egyetemi és az egyetemen kívüli politikai és hatalmi szervek. Surányit zavarta a hivatali fegyelem, s az is, hogy Petur elismerte ugyan az irodalmi műsorok sikerét, mégsem tulajdonított akkora jelentőséget nekik, mint amekkorát Surányi szeretett volna. Ez az ellentét vezetett oda, hogy az igazgató a szavalókörben Surányi mellé helyezte Mezei Évát azzal a céllal, hogy Surányi elsősorban az irodalmi műsorok szerkesztésére összpontosíthasson, míg Mezei foglalkozzék a szavalókkal. Mezei 1962. május 10-én mutatkozott be szavalóival: a műsor első részében Ionesco, Jerome K. Jerome, Karinthy Frigyes, Kürti András, Móra Ferenc, Tabi László, James Thurber műveiből készült Csodálatos utazás című s a kulturális seregszemlén díjnyertes irodalmi összeállítás, a másodikban pedig Bárányi Ferenc és Gyárfás Endre Ördögi színjáték avagy Bölcsészopera című paródiája szerepelt. A színjátszóknál is megtörtént a vezetőváltás. Az alakuló együttes huszonöt fővel kezdte meg a munkát, s 1961. december 16-17-én már Universitas néven mutatta be Euripidész Alkésztiszét. Devecseri Gábor fordította a darabot és írta a prológot. Dobai Vilmos rendezése feltűnést keltő nagy sikert aratott. Később is műsoron kellett tartani, sőt február 12-én Dunaújvárosban is előadták. Felfigyelt rá a kritika. A Film Színház Muzsika például így írt: „A fiatal műkedvelők együttese pontosan bemutatta a mű intellektuális mondanivalóját. Sólyom a címszerepben elfogódottsága mögött is megnyerő volt. Kelemen Admetosz nem épp testére szabott szerepében is jó színészi képességeket sejtetett. A második szereposztás Alkésztisze Buzsáki Ilona egyszerű eszközökkel dolgozott, s csak egy árnyalattal maradt le 276"