Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből

Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből A Rektori Tanács 1957 februárjában áttekintette a színházterem építé­sének állását, s mivel a „sajnálatos októberi események" miatti pénzügyi nehézségek következtében az átalakítás megakadt, befejezéséhez és hasznosításához partnert kellett találniuk. Ez végül is a Fővárosi Tanács lett, amelynek egyik intézménye, a Petőfi Színház azzal a céllal vette bérbe a ter­met, hogy ott a Vers és Dal Színháza nevű programja kapjon helyet. Ehhez a Fővárosi Tanács nyolcszázezer forint értékben függönyöket adott, ame­lyekkel megoldották a terem sötétítését, akusztikai viszonyainak javítását, s még a színpadi függöny is kitelt belőle. A Vers és Dal Színházának kellett vállalnia a fűtési költségeket, s a Rektori Tanács azt is kikötötte, hogy „a szín­ház műsortervének összeállításánál különös figyelemmel kell lenni az egye­tem tudományos súlyából és a magyar kulturális életben elfoglalt helyéből származó" kívánalmakra. 9 Közbevetőleg érdemes pár szót szólni a Vers és Dal Színházáról, mert az több szempontból is szerepet játszott az Egyetemi Színpad irodalmi prog­ramjainak alakulásában. Szendrő Ferenc, a munkásmozgalom régi kultúr­harcosa, az 1950-es években több színház vezetője azért hozta létre épp az összevont Petőfi és Jókai (korábbi nevén Ifjúsági és Úttörő) Színház keretein belül ezt a költészeti programot, mert ott volt igazgató. Az 1955-1956-os sze­zonban Szállj költemény címen előadóest-sorozatot hirdetett; ennek kereté­ben Ascher Oszkár, Major Tamás, Palotai Erzsi, Horváth Ferenc és Neményi Lili műsorára, valamint szovjet költők bemutatására került sor. A közel két­órás estek programját a színészekkel közösen elsősorban magyar költők műveiből állították össze, s minden alkalommal egy-egy neves irodalmár vagy költő-író tartott bevezetőt. Szendrő a nagy sikerre való tekintettel a következő szezonban is folytatni kívánta a sorozatot, de Béres Ferenc nép­dalénekes és előadóművész javaslatára változtatott az eredeti koncepción s a program címén, így lett Vers és Dal Színháza az 1956-1957-re tervezett előadások gyűjtőneve. A programban két sorozatot alakított ki, a versmondó estek keretében színészek önálló műsorai, külföldi és magyar költőket bemutató, valamint tematikus előadások szerepeltek, míg a dalestek között Medgyaszay Vilma-Rácz Aladár, Török Erzsébet-Jancsó Adrienne, Palló Imre, Béres Ferenc fellépésére került volna sor. Ám ezt a tervezetet is félbeszakította a forradalom, az október 23-ra hirdetett Illyés Gyula-est elmaradt, s bár 1957 januárjában a sorozat folytatását ígérték, ekkor már Szendrő a Szakszervezetek Országos Tanácsának égisze alatt az önálló Irodalmi Színpad megalakítását készítette elő. 26*3

Next

/
Oldalképek
Tartalom