Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből

Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből szóhasználatban aktívnak és passzívnak nevezett kulturálódásról, azaz az öntevékenységre, illetve a „csak" befogadásra épülő művelődésről. Ez a dilemma később is visszatért az egyetemi párt- és állami vezetők értekezletein. Konkrét tervek is megfogalmazódtak: „Támogatást szeretnénk kapni egy normál filmvetítő beszerzéséhez, ami lehetővé tenné leendő kultúrtermünkben tudományos ismeretterjesztő, valamint művészi játékfilmek szinte költségmentes vetítését. így fővárosunk kulturális életében is aktívabb tényező lenne egyetemünk."

6 De erre még várni kellett. Az Egyetemi Tanács június 15-én tárgyalt az ELTE Központi Együtteseinek tevékenységéről, s megállapították, hogy „nincs az egyetemnek népművelési terve, igaz a minisztérium sem adott ki irányelveket, ez nehezíti az együttesek munkáját". Mindazonáltal március 25. és április 1. között az Oktatási Minisztérium január 14-én kiadott leiratában foglalt intenciók szerint megrendezték a magyar-szovjet egyetemi napokat: „tudományos, kulturális és társadalmi vezető személyiségek tartsanak előadásokat a nagyszerű szovjet eredményekről, és lehetőleg vidám kultúrműsorral, szovjet dal-, zene- vagy táncesttel zárják az eseménysorozatot". Ezen, illetve a június 12-én először megtartott egyetemi nap rendezvényein részt vettek a központi együttesek. Az egyetem alapításának évfordulóján a tudományos diákköri előadások, a sportversenyek és a szórakoztató műsor olyan nagy sikert aratott, hogy az Egyetemi Tanács úgy döntött: ezentúl minden évben legyen egyetemi nap. A vizsgált időszakban az együttesek közül az énekkar és az előadóművészi csoport dolgozott a legkiegyensúlyozottabban. A kórus magnót és dobogókat kapott, az előadók eredményei alapján pedig megfogalmazódott, hogy egyetemistákkal egyetemistáknak hozzák létre a költészet otthonát. A tánckar új darabokkal - Székely legénytánc, Baranyai legényes, Julcsa sütött pogácsát című etűd - igyekezett bővíteni szerény repertoárját. A színjátszók március 8-án bemutatták Csiky Gergely Ingyenélőkjét, és készültek Turgenyev Reggeli a marsallnál, illetve Kisfaludy Károly-Békés József Három egyszerre című vígjátékának premierjére. Ezek a színjátékok igyekeztek megalapozni a nagyobb vállalásokat, nevezetesen Goldoni Chioggiai csetepatéjának és Bornemisza Péter Magyar ElektráyÁnak. betanulását. A csoport egyik legnagyobb problémája, hogy nem találtak jelentős, nekik való régi darabokat, illetve egyfelvonásosokat. Az előterjesztés kiemelte, hogy a színrevitelnél eluralkodott az olcsó vígjátéki stílus, ennek 260"