P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)
Gajdó Tamás: Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei
Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei A családi estély vendégseregletét tehát így kell gyorsan és fájdalommentesen feloszlatni. Ha többen vannak, és nincs botrány, amely miatt távozni kényszerülnének, akkor... csinálni kell! Az örafögben jó példát találunk erre: „Elza: Miért hozott ide? Azt mondtam, olyan helyre vezessen, ahol négyszemközt beszélhetünk. Az ördög: Nem telik bele öt perc, négyszemközt leszünk. Csak meg kell mondani mindenkinek azt, amitől elmegy. Aki ehhez ért, az tudja mi a magány." 10 2 A jelenettechnika rövid áttekintése minden kétséget kizáróan bemutatta, hogy Molnár Ferenc mennyivel ügyesebben mozgatta szereplőit. Szándékosan felsoroltam azokat a megoldásokat is, melyek kevésbé sikerültek, azt példázva, hogy Molnár gyengébben megoldott jelenetváltásai is túlszárnyalják a francia modellt. Hiszen míg Flers és Caillavet, a Papai első felvonásának nyolcadik jelenetében nem tud kitalálni semmi ürügyet vagy okot, amivel távozásra bírhatná szereplőjét, és egyszerűen elzavarja - addig Molnár a hasonló helyzetet poénnal oldja meg. A doktor wrban a Puzsér szájába adott mondat („Csukja be az ajtót, de kívülről!") - pesti kiszólás, ami még illik is az alvilági csirkefogóhoz. Az ördög című színjáték zseniális dramaturgiája kiemelkedő, hozzátéve, hogy ebben a darabban az Ördög jelenléte sok konvencionális megoldás értékét átalakítja. így van ez a jelenettechnika esetében is, hiszen az említett helyeken azok az okok, melyek a szereplőket „behozzák" és „kiviszik" - lelepleződnek. A közönség nem bosszankodik az írói megoldások szándékoltságán, hiszen az Ördög nemcsak a szereplők emberi gyengeségeit leplezi le, hanem a drámaíróét is. Amikor Albert herceg A hattyúban a tehenészetbe siet, az nem csupán arra jó, hogy Alexandrát és Beatrixot magára hagyja; ezzel a mozzanattal árnyalja az író Albert jellemét. A rózsák dicsérgetése illendőségből nincs ínyére, ehelyett jobban örül annak, ha a kastélyhoz tartozó gazdasági létesítményeket megszemlélheti. S később, a nagyjelenet előtti „tisztogatás" a lehetőségekhez képest zseniális megoldás. Molnár minden szereplőnek jó indokot ad a távozásra. Más kérdés, hogy Beatrix ájulása mennyire művi, és mennyire azon események egyenes következménye, melyek az estélyen rosszullétéig történtek. S csak egyetlen durvább beavatkozás van az író részéről: az udvarmester Caesar elküldése. Ezt könnyedén meg lehetne tenni, hiszen szolgáról van szó, az idézett dialógus azonban jól példázza, hogy az arisztokrácia értékrendje mennyire ráragadt a cselédekre. A komikus hatású jelenettel sikerült Molnárnak a francia jól megcsinált darabok egyik leggyakoribb mellékalakját kiemelni az eddigi „szoborszerepből", s Caesar gazdagabb lesz egy megnyerő vonással: Alexandráért, a hercegnő jó híréért majdnem úgy aggódik - nem csak szervilitása okán -, mintha a család tagja lenne. 10 2 Molnár Ferenc: Az ördög. II. felvonás 1. jelenet 230. 233
