P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)
Gajdó Tamás: Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei
Gajdó Tamás ha az is lendít rajta valamit...." 5 4 Hozzáteszi, hogy a véletlen előfordulhat tragédiában is, de a vígjátékban sokkal tágabb tere van. Úgy magyarázza ezt, ha a tragédia a véletlen folytán végződnék szerencsétlenséggel, elkeserítene és bosszantana. 5 5 Lukács György hasonlóképpen vélekedett a véletlenről, csak az indoklás más: a drámában nem lehet „véletlen, ötlet, epizód: megtörténés vagy ember, aki csak magáért van, csak azért mert szép vagy érdekes, vagy megható, de nincs könyörtelen szigorúsággal belekapcsolva a dráma nagy, matematikai pontossággal és csalhatatlansággal megszerkesztett szükségszerűségi architektúrájába". 5 6 A dráma a véletlen segítségével, nem a szituációból kifejlődve érkeznék célhoz. A vígjátékokban azonban szinte elkerülhetetlen a véletlenek alkalmazása. A vígjátéki alapszituáció, amelyik gyakran félreértés, nem is jöhetne létre véletlen nélkül. A cselekmény bonyolítása közben a félreértések fokozása ismét a véletlenek számát gyarapítja. A jól megcsinált színdarabokban is fontos szerephez jutottak a véletlenek. Sokszor a szituáció létrejöttét is véletlen okozza. Az ifjabb Dumas Az én jó csillagom című egyfelvonásos vígjátékába több véletlent nem lehetne begyömöszölni: Kerbennec gyáros leánya Hortense egy bálon véletlenül unokaöccsével, DAncenis Edvarddal táncol. Edvard apja régóta pereskedik Kerbenneckel. Alighogy elmeséli a lány a történetet apjának, hirtelen esni kezd, az eső elől a házukba menekül DAncenis, aki véletlenül erre járt. Ott véletlenül egy volt iskolatársával találkozik. (Hogy legyen kinek elmondani az előzményeket!) 5 7 Gyakori a véletlenszerű kapcsolat a szereplők között: Hektor szerelmese Viktória, és Aline, Imre menyasszonyj elölt je véletlenül barátnők. (Természetesen a fiúk is kebelbarátok.) S hogy ez ne legyen elég: Geran erősen szorgalmazza, hogy Imre számolja fel házassága előtt szerelmi kapcsolatát, s nem is sejti, hogy Imre szeretője nem más, mint a - felesége (Seribe: Lánc). 5 8 Sardou-nál, hogy a szereplők ismét találkozhassanak, ugyanabban a párizsi szalonban mulatnak (Sardou: Fedora). A véletlen műve az is, hogy Gandonnot ügyvéd részéről az a férfi (Pinguet, ügyvédsegéd) keresi Riverolles Lucient, akivel felesége, Francine előző este féltékennyé tette (ifj. Dumas: Franciilon). 59 A bohózatok pedig szinte másból sem állnak, mint a véletlenek hömpölygő sorozatából. Az osztrigás Mictben ahhoz a Corignon hadnagyhoz akarja Petypon du Grélé tábornok adni a lányát, akinek Mici a szeretője volt. S természete5 4 Szigligeti Ede: A dráma és válfajai. Bp., 1874. 273. 5 5 Szigligeti Ede: i. m. uo. 5 6 Lukács György: i. m. 37. 5 7 Seribe, Eugene: Az én jó csillagom. Fordította: ifj. Szász Béla. Bp., 1892. (Olcsó könyvtár, 794795.) I. felvonás 1. és 5. jelenet 10. és 23-32. (A továbbiakban: Seribe, Eugene: Az én jó csillagom) 5 8 Seribe, Eugene: Lánc. Fordította: Nagy Ignác és Vajda Péter. Buda, 1842. (Színműtár, III. XXXIII.) I. felvonás 7. jelenet 312-313. (A továbbiakban: Seribe, Eugene: Lánc) 5 9 Dumas, Alexandre ifj.: Franciilon. Fordította: Paulay Ede. Bp., 1900. III. felvonás 3. jelenet 73. (A továbbiakban: Dumas, Alexandre ifj.: Franciilon) 226
