P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)
Gajdó Tamás: Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei
Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei író. Lukács György találó szavai mintha kifejezetten De Ryons-ról szólnának: „Ez a ragyogó szalon-Sherlock Holmes ismeri az összes szívek összes titkait, kifogyhatatlanul sok benne a szellem, a jóság, az elnézés." 4 6 De a rezonőr kaphat más feladatokat; így van ez az Egy pohár víz Bolingbroke-jának esetében is. Ismét Lukácsot idézzük: „Ő vezeti az intrikát, kezében tartja az emberek sorsát, némelykor, amikor már azt hinné az ember, hogy neki se sikerülhet pártfogoltját megmenteni, büszkén átvágja a gordiuszi csomót." 4 7 Siriex szerepe a Fedorában sem lényegtelen. Ha nem állna Fedora mellett, s nem osztogatna jó tanácsokat, a dráma elbillenne a lihegő bosszú irányába. Sardou úgy oldotta meg a darabot, hogy amíg csak lehet, a nézőkkel sem tudatja, mi is történt valójában. Azt hisszük, hogy Ipanoff gróf nihilista, aki politikai gyilkosságot követett el, amikor Fedora vőlegényét megölte. Az így keletkezett feszültséget azonban valamivel csökkenteni kell. Az író, mivel a váratlan fordulatot nem akarja feláldozni, inkább fellépteti Siriex-t. Ő a kezdetektől jelen van, így alakján keresztül mérsékletre lehet inteni Fedora mellett a nézőket is. Annak ellenére fontos tehát a rezonőr szerepköre, hogy élettelen vagy csak néhány tulajdonságból összefércelt alak. Meg kell jegyezni, hogy egy túlságosan bonyolult lelkületű, és gondokkal küszködő személy alkalmatlan lenne erre a szerepre. A rezonőrrel azért foglalkoztunk hosszabban, mert bár a 20. századi drámairodalomban szinte alig fordul elő, Molnár Ferenc műveiben megtaláljuk ennek a típusnak késői rokonát, az Ördögöt. S hagyományos értelemben vett rezonőr Jácint A hattyúban és Norrison az Egy, kettő, háromban. Molnár viszont úgy emeli át a francia dramaturgia eme fontos szerepkörét, hogy sok vonatkozásban változtat rajta. S mivel Molnár darabjai nem erkölcsi tanítások, a rezonőrnek is egészen más szerep jut, mint korábban. Az ördög címszereplője nem ismeretlen a drámairodalomban. Goethe Faustéban Mefisztó, Madáchnál pedig Lucifer a középkori misztériumdrámákra és moralitásokra utalnak, melyekben gyakran szerepelt ördög. Molnár Ördöge is hasonló hozzájuk, hiszen a tudás birtokában van, képes több alakban is megjelenni, mindenhol megtalálható, ahol bűn, szerencse vagy szerencsétlenség tanyáz. Az „ördögi" jelzővel illetett helyzeteknek ő a koronázatlan királya. De míg Mefisztó és Lucifer az emberi élet múlandósága miatt az élvezetek hajszolására ösztönöz, fiatalabb társuk csupán arra vállalkozik, hogy Jolán és János egymás iránt érzett, de be nem vallott szerelmét felébressze. Az eddig ismert ördögökkel szemben ő nem csak a szavak embere. Ha féltékenyebbé kell tenni a férfit, akkor hevesen udvarol, ha a hölgy éppen szakító levelet akar írni, akkor ő fogja a toll végét, s csodálatosan izzó szerelmes levél lesz az eredmény. Annyiban is hasonlít a francia iránydráma rezonőrjéhez, hogy a mellékszereplők sorsát szintén sínre teszi. A már emlegetett De Ryons rokona, csak nem hangoztatja állan4 6 Lukács György: i. m. 211. 4 7 Lukács György: i. m. 211-212. 223
