P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)
Gajdó Tamás: Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei
Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei Ha elfogadjuk ezt az érvelést, akkor kijelenthetjük, hogy a jól megcsinált darabok dramaturgiája a színjátéknak, az előadásnak azon összetevői közé tartozik, melyek segítségével a színjátékszöveg (a színmű) totálissá válik. Hiszen a mesterien felépített dialógusok, a rafináltan mozgatott szereplők, a csattanós felvonásvégek, a véletlenek különös szerepe nem a dráma (a színmű) terében kap hangsúlyt, hanem az előadást segíti, a befogadót „löki át" azokon a buktatókon, melyeket a dráma tartalmaz. A magyar polgári drámaírók közül a piece bien faite-nek legnagyobb mesterét, Molnár Ferencet A testőr (Vígszínház, 1910) bemutatója után az a vád érte, hogy hihetetlen a szituáció: nem lehet igaz, hogy a feleség, aki maga is színésznő, ne ismerné fel jelmezbe bújt férjét. De a kritikusok felmentése is egybehangzó: a színpadi író, már aki jó, azt hitet el a közönséggel, amit akar. S ezt csak úgy tudja elérni, ha a színpad karmestere, „a színpad egy instmmentum a számára, cselekményestől, színészestől, színfalastól, sőt a nézőtérrel és a közönséggel is együtt". 2 7 A tesformellett Molnár Ferencnek szinte valamennyi vígjátékát jellemzi, hogy van egy kényes pontja, melyet el kell takarni ahhoz, hogy a publikum ne csalódottan távozzék a színházból. S Molnár ehhez a „takaráshoz" kitűnően értett. Keszler József A testőrről szóló kritikájában ezt írta: „Derült, kedves szellemességével, fényes párbeszédeinek meglepő, pattogó paradoxonaival át tudta csalni hallgatóit a műfaji hasadékon. A közönség, melynek figyelmét lekötötte, s mindvégig fogva tartotta, nem látott, nem hallott semmi hibát, hanem nevetett, éljenzett, és szakadatlan lelkesedéssel tapsolt az egész darabon végig." 2 8 Molnár drámái valószínűleg ezért tűnnek elevenebbnek, frissebbnek, eredetibbnek a francia mesterek műveinél. Bálint Lajos úgy vélte, hogy túlontúl is tudja a színpadi mesterséget. „Talán sokkal nagyobb és mélyebb drámaalkotó lehetett volna, ha kevesebbet sandít egyrészt a közönség hatáskészsége felé, másrészt kevesebbet gondol ezekre a szakmai ügyeskedésekre." 2 9 A következőkben a jól megcsinált színművek legfontosabb dramaturgiai jellemzőinek, és más vonásainak vizsgálatával próbáljuk bizonyítani azt a már elfogadottá vált tételt, hogy Molnár Ferenc a francia drámaírók technikáját „sokkal-sokkal jobban tudta". 3 0 A jól megcsinált darabok jellemzői A jól megcsinált darabok legkiválóbb francia képviselőinek felsorolásából kiderül, hogy mennyire sokszínű a kép. A tézisdrámáktól kezdve egészen a 20. szá2 7 Ignotus: A testőr. írta Molnár Ferenc. Vígszínház. Nyugat, 1910. II. 1724. 2 8 Keszler József: A testőr. Az Újság, 1910. november 20. 2 9 Bálint Lajos: i. m. 392. 3 0 Bécsy Tamás: Molnár Ferenc - ma. Színház, 1984. 8. sz. 14. 215
