P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

Leonyid Nyikolajevics Andrejev. Levelek a színházról.

Levelek a színházról Levelek a színházról II. levél (részletek)

1 1. Az alatt a viszonylag rövid idő alatt, ami első levelem megjelenése óta eltelt, a mozi rettenetesen előretört. Ez aztán a gyorsaság! Nem olyan illedelmesen lépked, ahogy azt a többi találmány teszi, hanem száguld, szinte úszik a levegőben, feltartóztathatatlanul terjed, akár a pestis, és nincs olyan művészeti karantén, amely képes lenne megállítani. Még szemléletesebb a mozi előretörése Németországban. Egy éve még majdhogynem tüntetések voltak a mozi ellen, és azon színészek ellen, akik mozivásznon szerepeltek, most pedig ugyanitt láthatjuk A. Bassermannt, neves írók írják a forgatókönyveket (H. von Hofmannsthal), és ráadásul Max Reinhardt, a mágus, a varázsló és a legnagyobb színházi tekintély Németországban, filmet írt és forgatott, egy pompás poémát az istenek és az emberek életéről: A boldogság szigetéi. A napokban Pétervárott bemutatták Edison új találmányát, a kinetofont, a kép és a hang e csodás ötvözetét, amelynek óriási sikere volt. Engedjék meg nekem, hogy a szótagokat némileg felcserélve „von-Kinemo"-nak nevezzem: mert ez már a nemes mozi, amely előkelő családba kapaszkodott, a szó birodalmába. Sokan azok közül, akik először láttak beszélő és hahotázó mozit, megrettentek; az újságok pedig dicshimnuszokat zengtek a moziról, és megjósolták a színház pusztulását. Én magam nem osztom ezt a lelkesedést a „beszélő" mozival szemben: a szó a mozi gyengesége és nem pedig az ereje; a szó csak letéríti saját művészi fejlődésének útjáról és a színház tövises, kitaposott útjára tereli. A lassító erejű szó megbontja a cselekvésnek azt a lendületes ritmusát, ami ennek az ördögi mozinak a legfőbb varázsa. Azt, hogy a szót hozzákapcsolták a mozihoz, olyan, mintha az autó elé lovat fogtak volna: a ló is elpusztul és az autó is tönkremegy. [...] A szónak behódolva a mozi is csak szolga lesz, és egyáltalán nem lesz úr. Adjátok meg az Istennek, ami Istené, és a császárnak, ami a császáré. A jelen legfontosabb feladata most az, hogy különválasszuk a mozit a színháztól, pontosan meghatározzuk, hogy milyen elemekből állnak, és mindegyiket a saját útjára kell állítanunk. Az történt ugyanis, hogy az öreg színház és a fiatal mozi összekeveredtek, hiszen a birodalmuk ugyanaz: a cselekmény, a látvány és a 1 Az eredetileg csaknem 40 oldalas orosz szöveget, a Levelek a színházról című színházteoretikai írás második részét rövidített formában közlöm, a kihagyásokat jelöltem; a szöveg lelőhelye: Polnoje szobranyije szocsinyenyij Leonyida Andrejeva, tom 6. 521-558. Moszkva 1990. (H. Végh Katalin) 173