P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)
Tárgyi és szellemi emlékezet - P. Müller Péter. Színház és (intézményes) emlékezet
Színház és (intézményes) emlékezet A színházművészetre különösképpen érvényesek Paul de Mannek a művészet emlékezeti jellegéről írott sorai. A színház kapcsán nemcsak az eredet vész a soha meg nem található múlt ködébe, nemcsak a nyomok eltűnése okozza az amnéziát, hanem a művészeti ágnak az a sajátossága is, hogy más művészeti ágakkal szemben (lásd irodalom, képzőművészet, zene, film) maga a műalkotás nem reprodukálható, nem sokszorosítható, nem ismételhető, nem tudja túlélni saját létrejöttének jelenét. „Amennyiben a művészet paradigmája szerint inkább gondolkodás, mint észlelés, inkább jel, mint szimbólum, inkább írás, mint festészet vagy zene, annyiban inkább memorizálás, mint visszaemlékezés. Mint ilyen, valójában egy olyan múlthoz tartozik, amit Proust szavaival, sohasem lehet megtalálni, sohasem lehet retrouvé. A művészet radikális értelemben »a múlté«, amennyiben a memorizáláshoz hasonlóan, örökre maga mögött hagyja a tapasztalat interiorizációját." (Paul de Mant idézi Derrida, 1998: 84) Ha a színház forrása az emlékezet, ha az előadás lényege szerint (kép)írás, akkor a színházi műalkotás úgy foglya a jelennek, hogy mindörökre magára ölti a múltat. Azt a múltat, amelyet sohasem lehet megtalálni, de amelyet folytonosan lehet, és szakadatlanul muszáj keresni. IRODALOM AUSLANDER , Philip: Live from Cyberspace. Performing Arts Journal, 2002 (70), 16-21. CARR , David: A történelem realitása. Ford. V. Horváth Károly. In: Narratívák 3. Szerk. Thomka Beáta. Bp., Kijárat, 1999, 69-84. DERRIDA , Jacques: Mémoires. Paul de Man számára. Ford. Simon Vanda. Bp., Jószöveg Könyvek, 1998. ESSLIN, Martin: Artaud. London, Fontana, 1976. FISCHER-LICHTE , Erika: A dráma története. Ford. Kiss Gabriella. Pécs, Jelenkor, 2001. FÖLDÉNYI F. László: Antonin Artaud halálos színháza. In: UŐ: A túlsó parton. Pécs, Jelenkor, 1990, 227-254. GADAMER, Hans-Georg: Igazság és módszer. Ford. Bonyhai Gábor. Bp., Gondolat, 1984. GYÁNI Gábor: Kánon és emlékezet. Élet és Irodalom, 2002. XLVI. 1. INNES , Christopher: Avant Garde Theatre 1892-1992. London and New York, Routledge, 1993. JÁKFALVI Magdolna: Alak - figura - perszonázs. Bp., Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2001. KERÉNYI Károly: Görög mitológia. Bp., Gondolat, 1977. KOTT, Jan: Testemlékezet. Ford. Éles Márta. In: Uő: A lehetetlen színház vége. Bp., Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1997, 498-502. MÜLLER Péter, P.: Termékeny félreértések a távol-keleti színház európai recepciójában. In: In honorem Bécsy Tamás 70. Zalaegerszeg, Reflex, 1998, 81-85NÉMETH Antal: Új színházat! Bp., Múzsák, 1988. RICOEUR, Paul: Emlékezet - felejtés - történelem. Ford. Rózsahegyi Edit. In: Narratívák 3. Szerk. Thomka Beáta. Bp., Kijárat, 1999, 51-67. SIMHANDL , Peter: Színháztörténet. Ford. Szántó Judit. Bp., Helikon, 1998. VARGA Pál, S.: A nemzet mint szimbolikus értelemvilág. Bevezetés a nemzeti irodalom 19. századi fogalmainak tanulmányozásához. Alföld, 2002/5, 37-62. WHITE , Hayden: A történelem terhe. Ford. Berényi Gábor et al. Bp., Századvég, 1997. YEATS, W. B.: Autobiographies. London, Macmillan, 1955. 17
