P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)
Struktúrák és életutak emlékezete - Rajnai Edit: Színikerületek
Színikerületek kerület településein az 1870-es években megfordult társulatok útvonalait feltérképezve azonnal feltűnik, hogy az 1878-as beosztás a nagytársulati működés feltételeinek szem előtt tartása mellett megpróbálkozott néhány, az 1870-es években már stabilizálódni látszó útvonal kiaknázásával. A győri kerülethez Sopron, Komárom, Esztergom és Vác tartozott. Ez a kerület volt az, amely körül leginkább kiformálódott a későbbi körzet. Kocsisovszky Jusztinnak és az együttes élén utódjának, Lászy Vilmosnak nagytársulata 1870 és 1873 között télen Győrben, nyáron pedig Komáromban és Esztergomban, vagy Komáromban és Pápán játszott. 2 3 1877-ben Mannsberger Jakab áprilistól decemberig a Sopron-Komárom-Győr útvonalat járta be (júliusban Komáromból átment Pápára is). 2 4 Az 1878-ban alakult győri színügyegylet társulata, melynek művészeti vezetője Beődy Gábor volt, Pápát és Komáromot lecserélte Esztergomra, és az áprilisjúniusi kisévadot kínáló Sopronra. (Sopronban télen német társulat játszott.) 2 5 Látható, hogy az évtized győri társulatai hozzávetőlegesen a későbbi győri kerület városai között mozogtak, a körbe Pápát is bevonva, ezzel szemben nem jártak Vácott. Vác a győri kerülethez is tartozhatott, de nem volt nagytársulati állomáshely. Aradi Gerő 22 tagú együttesének, Balogh György 23 tagú, felbomlott társulata maradékának váci fellépéseiről találtunk adatokat (1871-ből és 1879-ből). 2 6 1879 és 1880 októbere között a győri színtársulat sem ment Vácra, helyettük Hubay Gusztáv játszott a településen. A rimaszombati kerületből került át 11 színészt és 8 színésznőt számláló társulatával. 2 7 Pápát 1878-ban nem a győri, hanem a székesfehérvári kerületbe sorolták. Közrejátszhatott ebben az is, hogy a székesfehérvári játszó társulat már 1877 nyarán Pápán játszott, és ezt 1879 nyarán is megismételte. Pápa tehát az 1870-es évek végére átkerült a székesfehérvári vonzáskörzetbe. Kevésbé határozottan bontakoznak ki a Pécs és Miskolc központú nagykerületek 1870-es évekbeli körvonalai. Miskolchoz Egert, Gyöngyöst, Jászberényt és Nyíregyházát kapcsolták. Eger a Miskolcról távozó és Miskolcra érkező társulatok állandó pihenője volt. Károlyi Lajos 1871 októberében a Dunántúlról Miskolcra igyekezve tért be a Heves megyei városba, Hubay Gusztáv és Sztupa Andor társigazgatók 1872. április-májusban, Mannsberger Jakab 1875 tavaszán Miskolcról távozva jártak ott. Krecsányi Ignác is átmeneti állomásnak használta: 1876 nyarát Békéscsabán töltötte, így a miskolci téli állomás felé tartva októberben megállt Egerben, majd az ungvári nyári játszóhelyre indulva 1877 áprilisában és májusában szintén ott töltött néhány hetet. 2 8 Miskolc vonzása mellett Eger megállóhelye volt a szélrózsa minden irányából érkező és minden irányába távozó társulatoknak is (például Völgyi György társulata, amely Komárom-Eger-Siklós-Kecskemét útvonalon járt 1874 nyarán; Szegedy Mihály társulata Ungvár-Eger-Békéscsaba helyeken játszott 1873 decembere és 1874 májusa között). Az 1878-as kerületi beosztás másik két, Miskolchoz kapcsolt települése, Gyöngyös és Jászberény akkor látott színészeket, amikor a téli-nyári állomásváltás között valamelyik társulat útvonalába esett (Gyöngyösön Gerőfy Andor járt 1878-ban; Jászberényben Hubay Gusztáv 1877-ben). Nyíregyháza - úgy tűnik - inkább az északkeleti régió, Máramarossziget, Munkács, Szatmár vonzáskörébe tartozott (Gerő Jakab és Kovács Mór társigazgatók Máramarossziget-Nyíregyháza-Baja útvonalon jártak 1878 nyarán; Kuthy Béla társulata pedig Szatmár-Nyíregyháza-MunkácsSzatmár vonalon 1878 februárja és októbere közt), bár járt itt a debreceni társulat is (1877 nyarán), Csóka Sándor pedig Pécsről utazott fel (1879-ben). 2 9 80
