P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Struktúrák és életutak emlékezete - Szabó István: Színészéletutak

Színészéle tutak lehetőséggel, hárman pedig vidékiek lettek. Békés András osztálya egy fő kivételé­vel vidéki, ebből a 7 vidékiből azonban 5 pályaelhagyó. Ali fős Szinetár osztály is csak félig maradt talpon (4 pályaelhagyó és egy külföldre távozott), a maradék 6 főből a többség, 4 fő budapesti. Nyolc olyan színészt látunk, akik csak vidéken kap­tak szerződést, színházi pályafutásukat már mindannyian befejezték. A színészi teljesítménynek nem lehet az a mércéje, hogy ki hány szerepet játszik el. Annak azonban van jelentősége, hogy ki milyen gyakran lép színpadra, hiszen lehet, hogy az adott színház közönsége éppen miatta vált jegyet. Budapesten kevesebb bemutatóval, szereppel legalább olyan intenzív napi jelenlét biztosítható, mint vidéken. Ugyanakkor, aki több bemutatóban kap feladatot, az színháza számá­ra hasznosabb, mint az a kollégája, akit szakmai vagy népszerűségi okokból éppen nem foglalkoztatnak. Mint láttuk, a színészi aktivitás sokirányú, ezért az is előfordul, hogy viszonylag kevés színpadi szerep mellett is éjjel-nappal dolgozik valaki, mond­juk filmben, tévében és rádióban (hanglemezgyárban). A vállalás mértéke és iránya egyénenként változik, még az is lehet, hogy valaki kevesebbet szeretne játszani, de szerződési kötelezettsége ezt nem teszi lehetővé. Az egyéni életutakról keveset mond a következő összeállítás, amelyben a színházi (hangsúlyozottan kőszínházi) szerepek összesítését végeztük el. A vidék és Budapest viszony problémájának végiggondolásához viszont segítséget adhat a 2. táblázat, amely a Budapesten és vi­déken eltöltött évadokat, valamint az összes eljátszott szerep számát mutatja. A táb­lázat utolsó oszlopában az aktív időszakra átlagoltuk az összes kőszínházi szerepet. A számításnál most nem tekintettük aktív évadnak a főiskola utolsó évét, amikor egy-egy kivételtől eltekintve Budapesten, az Ódry Színpadon és más budapesti szín­házakban játszottak. A mai napig aktív színészek között a sorrend az évados szerepátlag szempont­jából a következőképpen alakul: Csikós Sándor 3,6 átlag évadonként 32 évad vidéken Bősze György 3,5 20 Csomós Mari 2,9 13 Szilágyi Tibor 2,8 4 Meszléry Judit 2,6 23 Kozák András 2,5 3 Balázs Péter 2,5 5 Drahota Andrea 2,4 1 Moór Marianna 2,2 4 Bálint András 2,1 4 Szabó Éva 2,1 8 Szersén Gyula 2,0 0 Almási Éva 1,9 0 Dániel Vali 1,6 0 Látható, hogy a vidéken hosszabb időt eltöltő színészek több előadásban kaptak feladatot, hiszen ezekben a színházakban nagyobb a produkciók forgási sebessége, ezért nagyobb a bemutatószám. Évadonként átlagosan 2-3 szerep jut egy színészre, ennél lényegesen többet csak a pályaelhagyók tudnak felmutatni rövid működésük idejére, és a két „igazi" vidéki színész, akik sokkal több feladatot kaptak és telje­110

Next

/
Oldalképek
Tartalom