Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: Vörösmarty és a romantikus töredék

Szegedy-Maszák Mihály Vörösmarty és a romantikus töredék Vörösmarty költeményeit gyakran nevezték töredékszerűnek. „A földi menny, Helvila halálán, és Helvila mindegyik ráma és körrajz nélküli szanakép (Zerrbild) vagy töredék" - írta Erdélyi János 1845-ben.

1 A metonimikus képesség hiányát vetette a költő szemére, azt állítván, „nem fűzi össze lánccá, hanem csak egymás mellé teszi a történet szemeit",

2 a Cserhalom példájával érzékeltetvén, hogy ez a cselekedetek megindokolatlanságát, az oksági kapcsolatok kevéssé érzékelhetőségét jelenti: „László lovagiassága nincs kellőleg, azaz, költőileg vive, mert csak mint eset, véletlen történet adatik elénk".

3 Nehogy az olvasó úgy vélje, csupán arról van szó, hogy Vörösmarty nem jó elbeszélő, a lírai alkotásokra is kiterjesztette elmarasztaló ítéletét, azt állítván, „a Fóti dal nem egy, nem egész, hanem szépségek rendetlen halmaza, öszszetákolása. (...) a dalmenet irányt vesztve, kalandozni kezd (...) mintegy erővel behúzva, és véletlenül."

4 Vörösmarty költői alkatának végső jellemzése tökéletesen összhangban van e részítéletekkel: „Őbenne nagy költői erő lakik, tagadhatatlan, de véve a költő értelmét úgy is, mint aki nemcsak puszta chaoszt teremteni, hanem belőle szép formájú világot is tud alkotni; akkor máskép fog esni válaszunk".

5 Bármennyire jelentős bírálónak tartsuk Erdélyit, nehéz nem észrevenni, hogy Vörösmarty költészetével szemben fölhozott érvei szembeállíthatók Friedrich Schlegelnek a felfogásával, ki az iróniát a végtelenül teljes zűrzavar tiszta tudataként határozta meg,

6 és emlékeztetnek azokra a vádakra, amelyekkel az 1809-ben indított Quarterly Review illette az angol romantikusokat.

7 Az „architektonikus szabály", „átgondoltság s bizonyos lelki szemmérték", „az arányosság, kimért tisztaság, formai meglettség, alaki teljesség" számít erénynek,

8 s így azután érthető, hogy A Délsziget s a Magyarvár szóba sem kerül a tanulmányban. Az idézett szavakkal meg1 Erdélyi János: Vörösmarty Mihály Minden Munkái. In: uő.: Irodalmi tanulmányok és pályaképek. Budapest, Akadémiai, 1991. 27. 2 Uo. 33. 3 Uo. 69. 4 Uo. 36. 5 Uo. 37. 6 „Ironie ist klares Bewußtsein der ewigen Agilität, des unendlich vollen Chaos." Friedrich Schlegel: „Ideen" 69. In: Werke in zwei Bänden. Berlin und Weimar, Aufbau-Verlag, 1980.1. 271. 7 Vö. John O. Hayden: The Romantic Reviewers 1802-1824. Chicago, The University of Chicago Press, 1969. 8 Erdélyi, i.m. 80. 31