Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
NAGY IMRE: Palástra varrt betűk
KONT De hát, ha Kont még semmit sem felejt? Ha nem felejti, hogy király vagy, és Még is megkérdez így, mért bántod őt? RÓZSA Oh Kont, Kont, mit beszélsz? KONT Ha jól tudom, hogy méltóságodat Törvények őrzik, 's vérontó kezek, 'S még is, mikor szivemben öldökölsz, Elődbe vágom a' hideg vasat, 'S megkérdelek, mért bántod hölgyemet? 5 9 Természetesen e jelenet is szerepel a hasonlóságok listáján. Pedig a két helyzet külső rokonsága éppen emocionális-pszichikai tartalmuknak s ennek következtében kibontásuknak élesen eltérő voltára irányítja a figyelmet, amit egyébként Vörösmarty kritikai olvasata világosan kifejez. De egyúttal azt is jelzi, hogy a bíráló A' bujdosók tükrében szemlélte Katona művét. Quidquid recipitur ad modum recipientis recipitur, idézi visszatekintő tanulmányában Hans Robert Jauss a recepció-fogalom talán legkorábbi megformálását. 6 0 Ám az a tény, hogy bármit fogadnak be, csak a befogadó szerint nyer befogadást, azt is jelenti, hogy gyakran későbbi szövegek hatnak korábbiakra, s ez természetes jelenség ott, ahol egy mű által hátrahagyott probléma felismeréséhez - olykor vélt felismeréséhez - a történelmi sorban rá következő mű adja meg a választ. E felelet artikulálásának egyik fajtájaként olykor egy későbbi értelmezői közösség saját foglyává igyekszik tenni egy korábbi alkotást, miként A' bujdosók befejező jelenetében a királyt az idősebbik Gara, a nádor felszólítására: „Mint nemzet' foglyát, várba zárjuk el". „Megtörténhet - írja Jauss -, hogy mindaddig nem ismerik fel egy mű virtuális jelentőségét, amíg az »irodalmi evolúció« egy újabb forma aktualizálásával el nem éri azt a horizontot, amely a félreismert régi forma megértéséhez megnyitja az utat." 6 1 Miközben az is előfordul, hogy az így megnyitott út, jóllehet előrevisz, tévút is egyben, s csak még később tárul fel egy hitelesebb megértést kínáló horizont. De van-e más, mint tévút ott, ahol bizonytalan a cél? És létezik-e tévút, mely egészen céltalan? 59 A' bujdosók, 169-170. 60 Hans Robert Jauss: A recepció elmélete. In: uő.: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika. Budapest, 1997. 12. 61 Hans Robert Jauss: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. In: Jauss, i.m. 70. 210
