Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

NAGY IMRE: Palástra varrt betűk

A Vörösmarty-filológia, jelesül a dráma Fehér Géza által sajtó alá rende­zett kritikai kiadása feltárta azokat a szálakat, amelyek a művet s szerzőjét Shakespeare-hez (e téren Fest Sándor dolgozata úgyszintén hiteles tájékoz­tatást ad), 4 7 Schillerhez (főként a Teli Vilmoshoz) és a hazai költő-elődhöz, Kisfaludy Károlyhoz (kivált a Tihamérhoz és a Stibor vajdához) kapcsolják. 48 E palimpszeszt-átvilágítás horizontján azonban megjelent egy olyan mű is, a Bánk bán, amelynek felvetődése e vonatkozásban nemcsak fejtörést, de fejfájást is okozhat. Amennyiben ugyanis a kassai előadás csakugyan a Ka­tona-mű ősbemutatója volt, s azt megelőzően nem került színre, s Vahot Imre állítása, miszerint a jeles munkát 1826-ban Pécsett bemutatta volna a székesfehérvári társulat, tévesnek tekintendő, mint azt Bayer József hitelt érdemlően bizonyította, 4 9 Vörösmarty A' bujdosók megjelenése előtt nem láthatta a művet. S hogy nem is olvasta, arról, ha akaratlanul is, maga ta­núskodik, mikor az 1839. március 23-i előadásról bírálatot írva feltételezhe­tőnek tartotta, hogy a Melinda-Ottó jelenet alatt Bánk megjelenése „a szí­nész tévedése volt' 7. A Bánk bán esetleges hatásának szövegkritikai elemzését Fehér Géza tüze­tesen elvégezte, 5 0 természetesen a kontakt hatás filológiai bizonyítékának felmutatása nélkül. Előtte Tóth Dezsőnél kapott figyelmet ez a kérdés, aki sze­rint Kont hasonló aggályokkal lép a bujdosók közé, mint Bánk Petur házá­ba, Korpádi a merénylet után úgy retten meg, mint a nagyúr Gertrudis meg­ölésekor, s Kont családja, illetve Rózsa, Imre és a derék jobbágy, Csóka hár­masa Melinda, Soma és Tiborc együttesét idézte fel számára. 5 1 Jelen kere­tek között nem célunk e filológiai részletek latolgatása, legfeljebb ez utóbbi­val kapcsolatosan annyit jegyzünk meg, hogy Csóka esetében nem szüksé­ges okvetlenül Tiborcra asszociálnunk, mert egészen hasonló funkciót tölt be - a korabeli színjáték egyik jellegzetes szerepkörének, a segítőkész, jóra­való szolga, jobbágy megjelenítőjeként - Kisfaludy Károly Zách Klárájában, feltételezésünk szerint a Bánk bán szerkezeti analogonjában, 5 2 Bálint, Zách Felicián öreg szolgája. Ha kellő rétegzettségben ismerjük a korszak dráma­irodalmát, akkor a Katona-mű felé mutató nyilak egy tagolt és sokrétű tere­47 Fest Sándor: Shakespearei motívumok Vörösmarty ifjúkori drámáiban. Magyar Shakespeare-Tár. X. 1917. Budapest, 1918. 48 A' bujdosók, 359-361. 49 Bayer József: Egy „Bánk bán" tárgyú német dráma és magyar színlapjai. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1904. 142-143. 50 Fehér Géza: A' bujdosók. Vörösmarty drámáinak kéziratai. 1824-1829. Kézirat. 1958. A kérdésre vonatkozó legfontosabb megállapításait a szerző a dráma kritikai kiadásának szövegkritikai apparátusában is közzétette: A' bujdosók, 359., 379-380., 635., 637-641. 51 Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. 2. kiad. Budapest, 1974. 45-51. 52 Nagy Imre: Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái. Budapest, 1993. 94-100. 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom