Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

MILBACHER RÓBERT: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól

(Gyulai azt írja A vén cigány kapcsán, hogy az azért önmegszólító vers, mert a nemzetéhez többé nem szólhatott a költő.)

4

8 A Nemzeti Színház mint olyan szakrális hely, amely a nemzet egészének van szentelve, igen alkalmas lehetett a nemzethez való szólásra, a nemzet vigasztalására. Ráadásul a krími háború kapcsán feléledő esztelen reménykedés és félelmek jó apropóul szolgálhattak arra, hogy Vörösmarty felemelje a szavát mindenféle háborúval szemben, amely csakis újabb szenvedéseket és végső pusztulást hozhat a nemzetre.

4

9 Csakhogy - ahogyan a vizsgált verssel kapcsolatban már megszokhattuk - a színházban bizonyosan nem hangzott el az Előszó, és egyetlen kortárs emlékezetében sem őrződött meg, hogy Vörösmartyt esetleg felkérték volna bármiféle bevezető írására, illetve jelezte volna ebbéli szándékát. Az persze politikai felhangja miatt érthető, hogy miért is nem olvasta vagy olvastatta fel a művet a költő, ha valóban a darab bemutatójának prológusául szánta.

5

0 Az áldozat témája egy, a magyar honfoglalás idejében játszódó szerelmi bosszú története, amely valójában csak igen vékony szállal kapcsolódik a nemzet halálának Előszó ban felvázolt képzetköréhez. Ugyanakkor a darab legelején megidéződik valamiféle nemzethalál réme, amelyet az őshazából az új hazába érkező Szabolcs (Előd vezér fia) saját népével hoz összefüggésbe: „Egy napja már, hogy bolygok e

1 vidéken / 'S még emberarczot nem láttam; de messze / Csonttal fehérlő tért és halmokat, / Mellyekben egy népségnek sírja van. / Úgy látszik e hon elnyelé lakóit / S a föld alatt adott nekik hazát. / Ki mondja meg: harcz pusztitott-e itt, / Vagy a halál megunva börtönét / Dögvészt lehelt a megvénült világra?"

5

1 A darab a továbbiakban nem foglalkozik semmiféle nemzeti problémával, hanem egyszerűen a szerelem és a bosszú shakespeare-i tragikumú romantikus témáját bontja ki. Ha gondolatkísérletként elfogadjuk, hogy az Előszó e darab (esetleg az 1853as, de inkább az 1855-ös) bemutatója elé készült, akkor a bevezető soroknak („Midőn ezt írtam tiszta volt az ég" stb.)

5

2 olyan retorikai funkciót tulajdoníthatunk, amelynek az lenne a szerepe, hogy mentegesse a közönség előtt az adott témát, a hallgatóság figyelmének és jóindulatának megnyerése céljából. Jelen esetben arról kell tájékoztatnia a nézőket, hogy miért éppen ezt 48 „Nemzetéhez többé nem szólhatva, önmagát szólítja meg, ő a vén cigány, a vénülő költő." Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. In: Gyulai Pál válogatott művei. Budapest, Szépirodalmi, 1989. 1127. 49 Komlós Aladár Vén cigány-elemzése igen meggyőzően érvel amellett, hogy nem a krími háború miatt feltámadó reményt osztja Vörösmarty, hanem sokkal inkább azok nézeteit (Vajda János, Szini Károly), akik a háborút magát ítélik el. Komlós Aladár: Vén cigány. In: Miért szép? id. kiadás, 377. 50 E téren persze még előkerülhetnek olyan kéziratok (levelek, naplórészletek, visszaemlékezések), amelyek bizonyíthatják a fenti tételt. 51 VMÖM 10. 334. 52 Csak zárójelben jegyezném meg, hogy némi áthallás lehetséges Vörösmarty kedvenc szerzője, Zrínyi eposzának propozíciója és a bevezető sorok között. 192