Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
SZAJBÉLY MIHÁLY: Tájélmény és eposzi invokáció avagy kis útikalauz a Völgység tündér országába és a Sár róna vidékére
Az iskolai költészet klasszicista picturáira A két szomszédvár vihar utáni békés alkonyatot idéző invokációja emlékeztet jobban. A mikroelemek dominanciája itt is kétségtelen; egy részük, a zsengékhez hasonlóan, akár helyet is cserélhetne egymással: Még egyszer fölemelte szavát Sár' róna vidékén 'S hosszú nyögésekkel, mineműk a haldoklóé, Megszűnt a' zivatar. Csendes lön mélyen az alkony És kijövének az alkonynak szeretői. Csapongva 'S földet korholgatva röpült a' fecske magányos Andalgásaiban 's eleségül gyenge fiainak Kis férgekre 's fűben pihenő bogarakra vadászott. Melly rémülve buvék, hallván a' dűlakodó vészt, Zöld kapujánál ült immár a' kis tücsök és víg Társaival vígan feleselt egyhangú dalokban. Hallott a' dongó' buta kóborlása is a' mint Meg-megütődve rideg hangját elszegte koronként 'S lomha nehéz szárnyakon szomorú zúgással odább [kelt. Messze pedig, hol völgyeiben maradozva foly a' Sár, 'S késő habjai közt resten nyújtózik az omboly, Bús panaszát az úszók' négylábú serge zokogta, 'S a vizek' országát idegen hangokkal ijesztvén A' bikatorku bölöm durván felbőge; csak embert Nem látott e'táj. Még egyszer fölemelte szavát Sár' róna vidékén 'S hosszú nyögésekkel, mineműk a haldoklóé, Megszűnt a' zivatar. Csendes lön mélyen az alkony És kijövének az alkonynak szeretői. Csapongva 'S földet korholgatva röpült a' fecske magányos Andalgásaiban 's eleségül gyenge fiainak Kis férgekre 's fűben pihenő bogarakra vadászott. Hallott a' dongó' buta kóborlása is a' mint Meg-megütődve rideg hangját elszegte koronként 'S lomha nehéz szárnyakon szomorű zúgással odább [kelt. Melly rémülve buvék, hallván a' dúlakodó vészt, Zöld kapujánál ült immár a' kis tücsök és víg Társaival vígan feleselt egyhangú dalokban. Messze pedig, hol völgyeiben maradozva foly a' Sár, 'S késő habjai közt resten nyújtózik az omboly, Bús panaszát az úszók' négylábú serge zokogta, 'S a vizek' országát idegen hangokkal ijesztvén A' bikatorku bölöm durván felbőge; csak embert Nem látott e'táj. A variációk számát azonban erősen behatárolja, hogy az összesen négy mikroelemből álló rész első és utolsó eleme kötött, mivel kezdete és vége a hexameteres sorok (a 4., illetve a 18.) utolsó előtti hexameterének két rövid tagja közé esik: -wwl-wwl— l-wwl-wllw I -És kijövének az alkonynak szeretői. Csapongva -w w I - w w I— I- - I- w II w I - A' bikatorku bölöm durván felbőge; csak embert Ebből viszont az is következik, hogy a pictura-rész (nevezzük így) a versforma csonkulása nélkül akár kihagyható lenne: Még egyszer fölemelte szavát Sár' róna vidékén 'S hosszú nyögésekkel, mineműk a haldoklóé, Megszűnt a' zivatar. Csendes lön mélyen az alkony - w w I - w w I — I - ww I - wl I W I - És kijövének az alkonynak szeretői; csak embert Nem látott e' táj. — 144