Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)
ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - ENYEDI SÁNDOR: Janovics Jenő és a Tragédia
ENYEDI SÁNDOR Janovics Jenő és a Tragédia A Kolozsvári Nemzeti Színház 1911 őszén a hatodik évadját kezdte el a Hunyadi téri új, impozáns épületében. Az igazgatóság a lelkesedők és a kétkedők népes táborának jelentette be, hogy 26 estén sor kerül a magyar drámatörténeti ciklus darabjainak a műsorra tűzésére. A magyar színműírás szerves fejlődésének az érzékeltetése és bemutatása a cél a legrégibb magyar drámai kísérletektől a modern magyar drámákig. Dr. Janovics Jenőnek, a Nemzeti Színház igazgatójának távlati tervében sok értékes elgondolás szerepelt: a Shakespeare-ciklustól az antik drámák ciklusáig, de 1911 őszén a magyar drámaciklus terve - amelynek részletes kidolgozása két évet vett igénybe - kötötte le a közvélemény figyelmét. Katona József: Bánk bánja, Csokonai Vitéz Mihály: Filozoßsa, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéjt és mások mellett a kiválasztott szerzők között szerepeltek a modernnek számító későbbiek, vagy kortársak is; Csiky Gergely, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Lengyel Menyhért, Móricz Zsigmond és mások. Talán csak Madách Imre: Az ember tragédiájának a hiánya volt a szembetűnő. A ciklus nagysikerű befejezése után Janovics Jenő a kolozsvári Újság című lapjának adott nyilatkozatából tudhattuk meg a rejtélyt: „- Az ember tragédiáját szándékosan hagytam ki, mert ez a remekmű a világirodalom egyik legnagyobb alkotása, a magyar dráma szerves fejlődésére semmi befolyással nem bír, nincsenek sem követői, sem előzményei a magyar drámaírásban. A jövő évben azonban nagy terveim vannak, Az ember tragédiáját új szcenáriummal, új alapokon akarom megrendezni..." Az 1913-ra tervezett új Tragédia-bemutató éppen a budapesti 1883-as Paulay Ede által rendezett ősbemutató 30. évforduló küszöbén kerül majd a kolozsvári közönség elé. Janovics Jenő - a szüleivel és négy testvérével Ungvárról Budapestre került ifjú a nyolcvanas évek előadásain találkozott a Tragédia színpadi változatával. A pesti egykori Zerge utcai főreáltanodai iskola önképzőkörében - ahol Janovics is diák volt - a diákok egyik évben a Bánk bán második felvonásának az előadására, a következő évben pedig a Tragédia francia forradalmat felidéző színének bemutatására vállalkoztak. Ezen az, önképzőköri előadáson Danton szerepét a legkisebb Janovics testvér - Jenő keltette életre. „Emlékezem, hogy a Bánk bánnak, Az tmber tragédiájának és a Julius Caesarnak valamennyi férfi és női szerepét szórul-szóra betanultam és könyv nélkül szavalgattam..." írta később visszaemlékezéseiben a diákéveiről. Lehet-e csodálkozni azon, hogy a szülők által áhított mérnöki pálya helyett a színészetet választotta? A színiakadémián sok nagyszerű tanára volt, de az általa legcsodáltabb Paulay Ede volt, akiről kevesen írtak olyan