Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)
ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - MÉSZÁROS EMŐKE: Az ember tragédiája bábszínpadon
De sorolhatnánk vég nélkül az újszerű megoldásokat hozó előadásokat. 1930-ban sajtóbemutatójukra 120 színikritikus megy el, - óriási revelációval fogadják a Guignole után végre megújuló bábjáték művészeit. A liege-i marionettkongresszuson már szervezők és kiállításrendezők. Az alkalmi helyeken játszó társulatot befogadja Isadora Duncan testvére, Raymond Duncan a „Művészek otthoná"-ba, de játszanak Marcel Temporal kis színházában is. Röviden: az Arc-en-Ciel része lett Párizs művészvilágának, intenzív figyelem kísérte kísérleteiket és előadásaikat, akkor is, ha magyar művet népszerűsítettek, akkor is, amikor középkori francia misztériumjátékot keltettek új életre. Ez az ÁDÁM-misztérium - az alkalmazott méltóságteljes mozgású billentyűs marionettjeivel is közvetlen előképe a madáchi Az ember tragédiájának. A mű bábszínházi bemutatásának gondolata azonban még régebbre nyúlt vissza. Az 1918-as Belvárosi Színházbeli Wajang-játékok annak ellenére, hogy a háborúsforradalmas társadalmi helyzet nem kedvezett a kísérletező színháznak, felhívta a művészbarátok figyelmét a továbbélő művészi bábjátékra, s egyszerre ismertté tette Blattner Géza, a fiatal festő, (Hollósy-tanítvány) nevét is. Még élt Orbókék Vitéz László Bábszínházának emléke, - Rónai Dénes is emiatt fogadta be az előadást a Belvárosi Színházba, s Karinthy sajtóbeli hírverése, illetve az egzotikum iránti vonzalom is segített. Balázs Béla, Kosztolányi Dezső és Walleshausen Rolla darabjait mutatta be a három jó barát, Blattner, Walleshausen Zsigmond és Detre Szilárd, az igazság kedvéért rögzítenünk kell, hogy a névadó vajanghoz vajmi kevés köze volt játékuknak, a jávai bábjátékot Baktay Ervin színes élménybeszámolóiból ismerték csupán. Inkább a városligeti Hincz Károly marionettjátéka, illetve a saját leleményű, oldalról mozgatott síkbábok jellemezték a műsort. 3 Képzőművészként mindhárman a dekoratív színpadképet, a lírai hangulatot tartották igazán fontosnak, a színpadi dramaturgiáról keveset tudtak. A szép, de kissé vontatott előadás nem hozta meg a remélt anyagi sikert. „...jólesik emlékezni egy csendes szombat délutánra a Belvárosi Színházban, ahol majdnem üres széksorok előtt hajladoztak, komédiáztak, szerettek és szenvedtek két óra hosszat fából faragott kis figurák, a távoli Kelet ideszármazott kedves szórakoztatói, a jávai wajang európaivá vedlett színes testvérei. Van annak már két éve is, hogy a pesti wajang-játékok rendezői elmondhatták bukásuk után - Aranynak az úttörőre vonatkozó vigasztaló szentenciáját (hogy ti. »Uttöröknek bukni érdem!«) - és azóta sem gondolt senki arra, hogy egy kis szépséget lopjon bele megtépett életünk sivár napjaiba." - írja az 192l-es emlékező sajtó. A csak szakmai elismerést és tanulságokat hozó kísérlet után Blattnerék 1919-től, de inkább 1920-ban a Gyermektanulmányi Társaság támogatásával járták az országot. Pedagógiai szempontból ajánlott darabokat játszottak - köztük a Ludas Matyit -, s joggal feltételezhetjük, hogy kezdetben elsősorban festői látványra koncentráló művészek a dramaturgia elemi ismereteit ekkor tanulták meg.
