Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)
ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - F. DÓZSA KATALIN: A kulisszáktól a stilizált színpadig. Még egyszer a Tragédia 1883-1915 közötti díszletterveiről
Zichy Mihály 1885 nyarán kezdte el Az, ember tragédiája illusztrálását, tehát két évvel Paulay bemutatója után, de valószínűleg nem ismerte az előadást, hiszen nem tartózkodott Pesten. 1886-ban 15 ceruzával és fekete krétával készült nagy kartonját 19 bemutatta a Műcsarnok őszi tárlatán. Ezek 1887-ben könyv alakban is megjelentek, majd 1888ban még további 5 képpel kiegészített díszkiadást. Az illusztrációk óriási népszerűségét nemcsak az jelzi, hogy az ujabb díszkiadások szinte egymást követték, hanem az is, hogy 1892-ben mintát jelentettek a reprezentatív bécsi előadás számára. 1892. február 15-én Hamburgban a Stadtheaterben bemutatták Az ember tragédiáját Új díszleteket is csináltattak Gruber nevű festőjükkel, és azok nagy sikert arattak. Az éppen ott tartózkodó Eszterházy gróf azonban nem volt megelégedve velük, s amikor kiderült, hogy a hamburgiak ezzel a művel akarnak a bécsi színházi kiállításon szerepelni, felajánlotta, hogy 40.000 Ft-ot áldoz az új díszletekre és jelmezekre. Ha figyelembe veszszük, hogy 9 évvel ezelőtt Paulaynak 2000 Ft-ja volt, akkor van valami fogalmunk az összeg nagyságáról, annál is inkább, mert az infláció nem volt számottevő. A bemutató a bécsi Carltheaterben volt 1892. június 8-án. A díszletek készítőiről elég vegyesek az adataink. A Fővárosi Lapok 211 szerint „a pompás díszletek Kautschky (sic) és Rottonera (sic) műtermében készültek''. Edmund Wengraf a Wiener Allgemeinen Zeitungban 21 Kautskyt és Rottonarat dicséri. A bécsi Österreichisches Theatermuseumban 22 az egyiptomi színről őriznek egy vegyes technikájú színpadtervet, amelyen Francesco Angelo Rottonara (Corvara. 1848 - Bécs, 1938) jelzése van. A másik említett művész, Johann Kautsky (Prága, 1827 - Bécs, 1896) a „Brioschi, Burghart und Kautsky K.u.K. Hof- Theatermaler" 23 cég tagja volt. de 1890-ben Rottonaraval közös céget alapított „Kautsky's Söhne und Rottonara" néven" 4 . Úgy tűnik tehát, hogy az elírás ellenére a korabeli újságok pontosan jelölték meg a híres díszletek alkotóit. Az 1908-as bemutató alkalmával viszont a Budapesti Hírlap szerint „A színház külön nyomtatványban fölvilágosította a közönséget, hogy ezeket a díszleteket Eszterházy Miklós kezdésére Zichy Mihály kartonjai alapján Burghardt Ferenc festette" 25 . A színlap szerint is „A díszleteket Zichy Mihály kartonjai alapján Burghardt Ferenc készítette, a Népszínház-Vígopera színpadára Reinthaller Sándor alkalmazta"/'' A Magyar Színpad szerint ,Az. ember tragédiájához évekkel ezelőtt gr. Eszterházy Miklós Zichy Mihály kartonjai alapján Burghardt Ferenccel, a legnagyobb színházi festők egyikével óriási pénzáldozatok árán díszletet festetett... A díszletek alapos forrástanulmány, sőt helyszíni felvételek alapján készültek. (...) a londoni vásár díszlete miatt Eszterházy gróf magával vitte Burghardtot Londonba, aki ez alkalommal festette a Tower című híres képét, amellyel a bécsi Kunstverein kiállításán megnyerte az első díjat" 27 . Ez annál is inkább furcsa, mert volt egy szemtanú, ugyanis a Pesti Hírlap 28 cikke szerint 1892-ben Máder Rezső vezényelt. Viszont Burghardt Ferenc nevű (díszlet) festőről sehol semmi nyom nincs. Az igaz, hogy Kautskynak előző cégében volt egy Burghart (a t és dt közötti elírás máskor is előfordul, ez nem perdöntő) nevű elismert és sikeres társa, de az ő keresztneve Hermann volt. Dolgozott Budapesten is, ahol Ármin néven szignálta terveit. Mivel azonban Kautsky és Rottonara már önálló céggel rendelkezett, nem valószínű, hogy Eszterházy, ha egyáltalán kiutaztatott valakit Londonba, éppen Burgharttal tette volna. Bár nem zárható ki teljesen, hogy létezett egy Burghardt Ferenc nevű festő is (esetleg rokona a híres Burghartnak és besegített a kivitelezésbe), munkás-
