Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - SZÉKELY GYÖRGY: A Tragédia ősbemutatójának problémái

óriási feladattal a vállán, apait, anyait beletett, és a premier izgalmában túljátszottá az alakot.

7 Számunkra legfontosabb tény mégis az, hogy Lucifer szcenikai megfogalmazása egy az időben messze húzódó konvenciórendszert indított el. Ha szemügyre vesszük a korszak megmaradt fotóit, megállapíthatjuk, hogy ennek a „rendszernek" jellegzetes eleme volt és hosszú ideig maradt is: a tollas sapka, a (legtöbbször fejhez tapadó) hajviselet, a homlok közepébe ékelődő (onnan kinövő) frizurakontúr, és a szemöldök vonalának megerősített, meghosszabbított, íves jellegű kialakítása. íme a példák: - 1887-ben, Zomborban Rakodczay Pál maszkján fölfelé kihúzott, meghosszabbított szemöldök látható; - 1902-ben, Aradon, Mariházy Miklós Tankréd fegyvernökeként olyan sisakot hord, melyen elöl két kis „ördögszarv"'-szerű kiképzés van; - 1908-ban, a Népszínház-Vígoperában Kürti József nagy, nyílt homlokán erősített vonalú szemöldök látszik; a Mennyországban derékból emelkedő sasszárnyai vannak; a Paradicsomban piros ruhát visel. Hevesi Sándor rendezői előzetese szerint: „...tűzpiros fényben, ő, az ördög."* - 1925-ben Kiss Ferenc a homlokba mélyen ékelt hajat viselt, szemöldökvonalát felfelé kanyarította; Szegeden. 1936-ban ugyanígy maszkírozta magát; -ugyanilyen homlokba ékelődő haj jellemzi Táray Ferenc maszkját 1933-ban, Szegeden, sőt, - borzas hajjal - így jelent meg az 1939-es, ún. „Kamara-Tragédia" színpadán is; - 1934-ben, szintén Szegeden, Csortos Gyula homlokba beékelődő, magasított fekete parókát hordott, erősen ívelő, „ördögi" szemöldök-rajzolattal; - 1939-ben, a budapesti Városi Színház előadásán Mihályfi Béla hajvonala ugyanilyen; - 1942-ben Kolozsvárt, Táray Ferenc maszkján a hagyományos homlokvonal a fül mellett előre hosszított hajfürtökkel egészült ki. Túlterhelné ennek a dolgozatnak a kereteit, ha az 1945 utáni előadásokat is tételesen végigelemeznénk a luciferi megjelenés szempontjából. Tény, hogy ez a maszk-hagyomány a legutóbbi évekig töretlenül érvényesült: Balázs Samu, Rajczi Lajos, Major Tamás, Ungvári László, Lukács Sándor, Pákozdi János. Kálmán György szerepfotói mind ezt tanúsítják. Sajnos, kevesebb dokumentum maradt fenn a Mennyekben alkalmazott teljes öltözetre vonatkozólag. De: - 1908-ban - mint már említettük - Kürti József derékból emelkedő sasszárnyakat viselt;