Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - KERÉNYI FERENC: Mikszáth Kálmán és korának színházi élete. 150 éve született Mikszáth Kálmán

Tanácsbeliek. Hát a mi? Gyurka. Az alkotmány az olyan valami [5] Mint a meleg fürdő, mig benn' nem vagyunk Belekivánkozunk, s ha ben' vagyunk Kikívánkozunk. Tanácsbeliek. Nem értjük, Gyurka. Dehogy. Pedig elég világos a dolog. Az alkotmány, barátim, semmi más: [10] Parasztnak „profunt" sovány harapás, Az urnák jó falat, „dupla lénung." A kabátunkért bundát cserélünk. Profuntban paraszt foga kitörik Jó falattól ur megcsömörödik. [15] S mig rokkban fáztunk, most az lesz a bajunk Hogy a bundában meg majd izzadunk, Miska. Sok beszédnek sok az alja, bátya! Gyurka. Mert kegyelmetek földjét nem látja; De azonnal megértik, ha figyelnek: [20] Ha az itczét megtennék meszelynek, Példának okáért, - hát mi lenne? Törvény bíró. Üdvös intézkedés. Tanácsbeliek. Ugy van. Gyurka. Nem volna rosz, nem, persze nem; de lám, Vegyük - teszem - hogy ez az alkotmány [25] Nem rosz, szeretjük, fű fa dicséri, A bort a kocsmában duplán mérik, És mert igy mérik duplán isszuk ám, S főfájás áll be az ivás után. Nos a főfájás jó-e? Mi? Miska.