Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Cenner Mihály: Kelemen László és az első magyar színtársulat emlékei

volt az első Ádám a Tragédia ősbemutatóján), míg Moór Anna megszemélyesítője Márkus Emília, a Szőke Csodának becézett nagyszerű színésznő volt. A 150 éves évfordulón is műsorra tűzték ezt a darabot, akkor Kelemen Lászlót Uray Tivadar, Moór Annát Szörényi Éva alakította. Ugyancsak a 150 éves évfordulóra készült egy szép emléktábla Kelemen és Moór Anna domborművű alakjával, Boldogfalvi Farkas Sándor szobrászművész alkotása. Ezt az első előadás színhelyén, a Várszínház homlokzati falán helyezték el. Sajnos, a Vár háború alatti bombázása ezt is elpusztította. Várszínház. Innen indult a hivatásos magyar színészet 1790. október 25-én. Az épület korábban a karmelita szerzetesrend temploma volt. II. József 1784-ben feloszlatta a rendet, ugyanakkor Pozsonyból Budára helyezte a kancellári hivatal jó részét. A családostul ide telepített hivatalnokok szórakoztatásáról gondoskodni kellett, ezért megbízták Kempelen Farkas kamarai építészt, készítsen tervet egy színház építésére. Több helyszín és épület után az egykori karmelita templomra esett a választás. Az engedély, az építkezés, a beköltözés csak hónapokat vett igénybe; 1787. október 17-én német színházak nyitották meg a színházat. A pesti Rondellát 1815-ben bontották le, helyét emléktábla őrzi, a Galamb és a Régiposta utca sarkán, hogy ott zajlott le 1790. október 27-én az első pesti előadás. Makón a Vörösmarty utca 7. sz. ház falán emléktábla hirdeti, hogy Kelemen László egykor a városban élt és működött. A Duna menti Ráckevén, ahol 1802-től 1808-ig kántor volt, a Kossuth utca 42. sz. ház falán 1983-ban helyeztek el emléktáblát, amely egyúttal kulturális központ is, ahol felállították Deák László Kelemen Lászlóról készített mellszobrát, valamint a Duna felé eső parkot az első színigazgatóról nevezték el. A Színháztörténeti Múzeum készíttetett egy nagyméretű féldomborművet Kelemen Lászlóról, az egyetlen ismert profilképe alapján. A domborművet Gerlóczy Gézáné mintázta meg és az a Színháztörténeti Múzeum első állandó kiállítását díszítette. A dombormű jelenleg is a múzeum tulajdonában van. Csanádpalota - tudomásunk szerint - a Képzőművészeti Alapon keresztül mellszobrot rendelt Kelemen Lászlóról. Az Alap Vilt Tibor szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével. Nem hiteles forrás szerint Vilt szobrát, amely valóban kissé egyéni felfogásban ábrázolja az első magyar színigazgatót, a megrendelő, Csanádpalota nem fogadta el. Ezután Palotai Gyula készített finom kivitelű mellszobrot Kelemen Lászlóról, nagyjából az egykorú hiteles kép felhasználásával. (Vilt Tibor nem vette figyelembe az egyetlen hiteles profílportrét.) Palotai Gyula márványból készült szobrát 1973 augusztusában avatták fel Csanádpalotán, s ugyanakkor Kelemen Lászlóról nevezték el az ugyancsak róla elnevezett művelődési ház előtti teret, ahol a szobor áll. A szobor gipsz-példányát az alkotó művész a Színháztörténeti Múzeumnak ajándékozta. A Következő Kelemen László-szobor alkotója Marton László. Ezt a szobrot az újjáépített és ismét színháznak berendezett Várszínház előcsarnokának bal oldali fülkéjében helyezték el (A jobb oldali fülkében, ugyancsak Marton László alkotásaként a színházat építő Kempelen Farkas szobra áll.) Priszter Andrea, a Képzőművészeti Gimnázium végzős növendéke vizsgafeladatként készített egy Kelemen László dombormű-plakettet gipszből, az ismert Kelemen-ábrázolás alapján, s ez ugyancsak a Színháztörténeti Múzeum gyűjteményében található. Vilt Tibor később - saját elhatározásából és a saját költségén - a Színháztörténeti Múzeum budai, Krisztina körút 57. sz. épületének kertjében állíttatta fel az általa készített Kelemen László-szobrot, amely jelenleg is a Múzeum parkosított udvarán áll. Ugyancsak Budán, a II. kerületi Pasaréten, zöldövezetben, Kelemen Lászlóról nevezték el az egykori Hadapród utcát. (Közel volt az egykori hadapród katonai iskola.) A Kele-