Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Bene Kálmán: Egy tanulságos balsiker története. Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójának külföldi bemutatójáról

BENE KÁLMÁN Egy tanulságos balsiker története Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójának külföldi bemutatójáról Az Erkel-évfordulón* érdemes megismerkednünk egy operabemutató történetével, a Hunyadi László bécsi viszontagságaival. Ezt az előadást 1856. augusztus 14-én tartották a Theater an der Wien-ben, és a bemutató sikertelensége, kritikai visszhangja, a zene fővárosában reá kimondott elmarasztaló ítélet meghatározóvá vált abban, hogy Erkel operái oly fájóan kimaradtak a világ operaházainak repertoárjából. Ez az ítélet igazságtalan, vallják a magyar nemzeti opera szerelmesei. De legalábbis túl szigorú, állíthatjuk akkor is, ha nemzeti elfogultságunkat félretesszük. Hogyan sikerült ezt a gyengécske bizonyítványt összehoznunk, miért vallottunk kudarcot egy reményteli, a magyar zene elismerésével kecsegtető vállalkozásban? A Hunyadi László bécsi bemutatójának története modellértékű: azóta is igen gyakran ilyen a mi „nemzetpropagandánk", azóta is ilyen vagy hasonló kultúránk bemutatása a nagyvilágban. Egy vendégjáték Bécsben 1856 júniusában Szabó József színigazgató társulata Bécsbe érkezett, hogy a józsefvárosi színházban (Theater in der Josephstadt) három hónapos vendégszereplésen mutatkozzon be. A társulat a prózai melleit operarészleggel is büszkélkedett, s egyike volt Magyarország legjobb vidéki színésztársaságainak. Olyan sztárjai voltak, mint a tragika Jánosiné Gvozdanovics Júlia, aki később Paulay Ede felesége lett, vagy a drámai szende Felekiné Szákfy-Szabó Amália, a Nemzeti Színház vezető színészének, Fclcki Miklósnak elvált felesége; valamint Komáromy Alajos, akit 1859-ben majd Egressy Gábor helyére szerződtet a Nemzeti, vagy Zöldi Miklós, a népszínmüvek idős karakterszerepeinek felejthetetlen megtestesítője. A fogadásból egész életében magyaros ruhában járó színész vén bakancsosa, csikósa, cigány-alakítása Szigligeti és Szigeti népszínműveiben egész Bécset elkápráztatta. Szabó József korábban egy operatársulat élén állt, Havi Mihály társigazgatója volt. Azzal a Havi Mihállyal dolgozott együtt, aki a Hunyadi László premierjén, 1844 januárjában V. László szólamát énekelte a Nemzeti színpadán, akinek operatársulata sikerrel vendégszerepelt az 184()-es évek végén Bécsben, és aki 1860-ban Bukarestben is bemutatta a Hunyadi Lászlói. Bécsben viszont, Gál György Sándor új opcrakalauzának téves adataival ellentétben, nem Havi társulata mutatta be az operát, hanem a tőle elvált, vele élesen szembenálló Szabó Józsefé.

1 A bemutató időpontja is pontatlan a könyvben, és az ott említett 1850-es bécsi előadás is valószínűleg fantom-adat vagy későbbi sajtóhiba: semmi nyoma nincs az 1850-cs újságokban, 1856-ban viszont Szabóék kísérletéről az egész bécsi sajtó hosszan cikkezik. Az aradi színésztársaság a ma is fennálló józsefvárosi színházban kezdte meg vendégszerepléseit. Bécsben ebben a színházi évadban szinte egymást váltották a vendégszereplők. Nemcsak a német színpadok neves művészei, de egész társulatok is