Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Fried István: Primadonna-darab a primadonnáról. Herczeg Ferenc színműve Dérynéről

korszerűtíenségükért, hiszen adódhatott és talán még ma is adódhat olyan szituáció, amely hirtelen-váratlan (egy adott pillanatban) többletjelentést kölcsönöz egyik-másik színműnek. 1928-ban a Déryné ijjasszony ekképpen járt. Akit tanúnak megidéztem, érzékeny kritikus volt, ám elsősorban irodalomértő költő. Kosztolányi Dezső. Én elhiszem neki, amit írt. Jegyzetek 1 A Kosztolányi-idézeteket az alábbi kötetek szerint írom: Színházi Esték. S.a.r.: Réz Pál. Bp., 1978. I. 409-412, 431-432. Herczeg Ferenc színművét az alábbi kiadásban olvastam: Művei VI. Bp., 1939. 2. Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon 1790-1849. Bp., 1981. 180-181. 3. Madarász Flóris: Herczeg Ferenc drámái. Eger, 1913. 18-19. Szabó József: Herczeg Ferenc a drámaíró. Debrecen, 1937. 16-18. a „középfajú színmüvek" közé sorolja a Déryné ifjasszonyt anélkül, hogy érdemlegesen szólna róla. 4. A darab bemutatóinak időpontjáról: Fitz József: Könyvészet. In: Herczeg Ferenc. 80 év. Bp., 1943. 291. 5. 1879-80-ban jelentette meg Budapesten Törs Kálmán. 6. Bayer József: A nemzeti játékszín története. Bp., 1887. I-II.; Uő: A magyar drámairodalom története. A legrégibb nyomokon 1867-ig. Bp., 1897. I-II. 7. Baudelaire, Charles: Oeuvres complètes. Paris, 1961. 1122. 8. Kierkegaard Hegelnek és a Hegel-tanítványoknak romantika-felfogásával, tehát egy racionalizált romantikaértelmezéssel szemben a korai német romantika oly egyéniségének jelentőségére mutat rá, mint Tieck S ezzel párhuzamosan fejti ki a romantikus iróniával kapcsolatos véleményét. Jellemző Kierkegaard-ra a dualisztikus világértelmezés, amely a külső valóság és a rejtettebb „második" világ ellentétére céloz (miként majd Kosztolányi Herczeg színmüvének külsődleges játéka mögött rejtőző keserű dolgokról szól). Külön figyelemre méltó, hogy Kierkegaard a színházzal példálózik. „Ama világtól, melyben élünk, távol terül el egy második világ (akár néha a színházban a tulajdonképpeni jelenet mögött egy második, amelyet fátyolon keresztül látunk), egy világ, amelyet gyöngédebb, törékenyebb anyagból építettek, és amelyért egészen más kezeskedik, mint az igaziért." Kierkegaard, Sörén: Aus dem Tagebuch des Verfuhrers. München, 1927. 14. 9. p. i.: Horváth Jenő ötletéből új jelenetet írt a Déryné ifiasszonyba Herczeg Ferenc. Színházi Élet 1928. 42. sz. Az amúgy is rövid III. felvonásban Celesztin truppja zsiványruhában megtámadja Kilényiéket. Az általunk olvasott Herczeg-összkiadásba nem került bele ez a jelenet. 10. Erről vö. Kerényi Ferenc tanulmányát a Déryné-kultuszról! Sajtó alatt a Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvében.