Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)
Függelék - Dokumentumok a két világháború közötti romániai magyar színjátszás idejéből, közli: Enyedi Sándor
JANOVICS JENŐ A magyar kultúra szerény, de igyekvő munkásai akarunk maradni (1920) A Kolozsvár városában mai napon összegyűlt magyar színigazgatók tiszteletteljesen veszik tudomásul Goga Octaviánnak, Románia művészeti miniszterének azon rendeletét, hogy a békekonferencia határozataként Romániához csatolt országrészeken jelenleg működő valamennyi színigazgató játékengedélye 1921, szeptember hó 1-jéig meghosszabbíttassék. Úg> tekintik ezt a rendeletet, mint egyik pillérét annak a háború vadságai által lerombolt hídnak, a kultúrközösség hídjának, melyet föl kell mielőbb építem, s melyen végre isme' találkozhatik minden jószándékú ember, bármely nyelven beszél is, s bármely felekezet rítusa szerint imádja is Istenét. Ennek a szent laütúrközösségnek minden geográfiai határon felül emelkedő őszinte érzésével fordulunk azokhoz, akiknek kezébe tette le a békekonferencia sorsunk intézését, adja meg Í módját és lehetőségét annak, hogy a dicsőséges múltú, gazdag érdemű magyar színészet tradícióihoz és erényeihez híven, szabadon s minden politikai áramlattól függetlenül, szűztisztán teljesíthesse hivatását a szépnek s az emberi haladásnak önzetlen szolgálatában. A színpad a költészet színhelye. Aki politikával szennyezi be a deszkákat, az megbocsáthatatlan bűnt követ el az emberi tökéletesedés ideálja ellen. De még súlyosabb a bűne annak, aki a színpadi művészetnek, az emberi kultúra e színes és illatos virágjának nem adja meg a fejlődéshez szükséges szabad levegőt és fényt. Nekünk csak egy politikai hitvallásunk van: becsületesen szolgálni az általános emberi kultúrát s ennek keretén belül magyar nemzeti kultúránkat. A béklyók közé vert kultúra a legpusztítóbb repesztő erő. Mi ünnepélyesen fogadalmat teszünk, hogy az új helyzetben sem fogjuk soha a politika szennyező fodrait színpadunkra engedni, de kérnünk kell, hogy a békókat, melyek művészi törekvéseinket nyűgözik, levegyék szárnyunkról. Kérnünk kell, hogy a művészeti minisztérium önmaga diszponáljon a színészet minden kérdésében, s egy-egy színtársulat léte, sorsa ne függjön lokális katonai parancsnokságok kényétől és kedvétől. Kérjük, hogy az egy évre szóló játékengedély minden igazgatónak már most nyomban kézbesíttessék, mert e nélkül egyikünk sem meri megkezdeni szervezkedését, s így sok száz színész-egzisztencia van a legszomorúbb kétségbeesés előtt. Ha a végleges koncesszió esetleg most adminisztrációs vagy technikai okokból momentán ki nem állítható, úgy kérünk minden igazgató számára egy ideiglenes bizonyítványt Goga miniszter úr rendeletére való hivatkozással arról, hogy játékengedélyét a kormányhatóság meghosszabbította. Kérnünk kell, hogy megfogyatkozott színtársulataink Magyarország területéről hozandó művészi erőkkel kiegészíthetők legyenek, mert hiszen máshonnan nem kaphatunk magyar színészeket. Természetes, hogy teljes büntetőjogi felelősséget vállalunk aziránt, hogy ide hozandó vagy már itt levő tagjaink a színház helyiségeiben soha semmiféle politikai propagandában részt vermi nem fognak. S teljes büntetőjogi garanciát vállalunk aziránt is, hogy soha a színpadon, öltözőkben vagy a színház bármely mellékhelyiségében semmiféle politikai irányú agitációit megtűrni nem fogunk.