Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)
Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)
sá vált gazdasági-politikai frontok miatt egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek. Az állami színházak nem nyitották meg kapuikat a közönség előtt a háborús évad kezdetekor; művészeiket - akárcsak a Vígszínház - csökkentett gázsival továbbra is megtartották. Beöthy az elbizonytalanodott állapotok között némileg jobb helyzetben volt, mint igazgatókollégái. A Magyar Színház az 1914—15-ös évad első felében nem játszott volna, a tizenhét éves épületnek Vágó László tervei szerinti 59 felújítását eredetileg is éppen erre az időre tervezték.^ Beöthy az 1914-15-ös évad kezdetekor felbontotta színészei szerződését, de a Király Színház és a Magyar Színház színészei a Király utcai épületben 1914. augusztus közepétől december 20-ig konzorciális formában igyekeztek átvészelni az első háborús hónapokat.^^ A gazdátlanul maradt színészek a színházat saját erkölcsi és anyagi felelősségükre, a teljes bevétel társulaton belüli, a korábbi fizetések arányában történő elosztásával tartották fenn. Beöthy László pedig csak a Magyar Színház átépítésének befejezése és az első háborús hónapok kivárási időszaka után vállalta ismét színészeinek és színházainak irányítását. A Magyar és a Király Színház önfenntartó társulata arra kényszerült, hogy - feladva az előző periódus repertoár-színházi formáját - háborús alkalmi játékaiból minél több előadást csikarjon ki. Naponta kétszer is játszottak, délután és este egyaránt, s így nem véletlen, hogy a Ferenc József azt izente... című darab augusztus 25-i bemutatójára az 50. előadás szeptember 10-én következett. A színészkonzorcium a háborús alkalmi darabok kifulladása után a két színház régi műsorából válogatott, illetve néhány darabbal kiegészítette azt. A régi sikeres darabokban pedig a vendégművészekkel - Rákosi Szidi, Fedák Sári, Medgyaszay Vilma meghívásával igyekezett fenntartani az érdeklődést előadásai iránt. A december 20-ig húzódó hónapokban a Magyar és a Király Színház régi műsorából ismert darabok közül Kálmán Imre operettjét, A cigányprímást, Verő György Leánynézőjét és Felix Saiten Az erkölcsi erő című egyfelvonásosát játszották, a korábbi magyar színpadi sikerek közül pedig Szentpétery Zsigmond népszínművét, a Tündérlak Magyarhonbant és Molnár Ferenc Disznótor a Lipótvárosban című bohózatát láthatta a közönség. A konzorcium ősbemutatót is tartott: Nádor Mihály Vilmos-huszárok című operettjét játszották. Az 1914 decemberében kezdődő három és fél háborús évadban - a kezdeti lelkesedés és lendület lecsillapultával - mintha minden visszazökkent volna a régi kerékvágásba. A Magyar Színház műsorát ismét az évek óta uralkodó három műsorréteg alakította. 1915 tavaszától még az eleinte politikailag nem „műsorképes" angol és francia színművek is visszatértek a színpadra, az első francia bemutató 1915. április 10-én Bouchinet és Buinon Az apja lánya című darabja volt. Azt, hogy a színházvezetés mégis más feltételek között irányította az Izabella téri intézményt, néhány apró mozzanat jelezte. A Magyar Színház háborús virágzása alatt a repertoár-színházi műsorszervezés fokozatosan elhalt. Az 1915-16-os évadtól kezdve a színházak premierjeit és az egyidejűleg műsoron tartott előadások száma egyaránt csökkent, annak ellenére, hogy 1916 nyarán az Izabella tér csak július 15. és augusztus 16. között tartott rövid, egyhónapos szünetet. A hosszúra nyúlt 1915-16-os évad utolsó bemutatója, Maugham Lady Frederick című vígjátéka július l-jén került színre. 1915. szeptember eleje és december eleje között, Bródy Sándor Lyon Leójának sikersorozata idején a galíciai rabbi lányának története mellett még öt darab szerepelt a Magyar Színház műsorán. Ezek közül két vígjáték az 1915-ös ősz bemutatója: az Éviké és a Se ki se be című darabokat csekély sikerrel játszották. Az apja lányát, a Sárga liliomot, A farkast, Az új földesurat pedig csak egy-két előadásra vették elő.63 Drégely Gábor A kisasszony férje című vígjátéka azonban szinte felváltotta Bródy darabját.
