Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)

keleti és az európai ütköztetése - köszönt vissza, ez esetben egy rémdráma körítéseként. „Az egyszerű, derék polgári lelkek számára borzongató élvezet lehetett átadni magukat a darab furcsa, sárga izgalmainak... Egy kínai bosszú, sok-sok ezer éves kultúra idegen, furcsa és már beteg virága egy biztos csiszolású színmű olcsó üvegpoharában - érdekes volt", - öszszegezte a produkció keltette élményeit Tóth Árpád.

38 A Magyar Színházban bemutatott társadalmi színművek sikertémái szinte egy mondatban összefoglalhatók: - Az alkalmazotti rétegek javadalmazása nem áll arányban a számukra társadalmilag előírt és tőlük elvárt életvitel költségeivel. (Földes Imre: Hivatalnok urak) - A társadalom által elfogadott és elismert igazolás (orvosi diploma) nélkül a tehetséges, megfelelő szaktudással rendelkező ember (orvos) is kuruzslónak tekintetik, tevékenysége büntetendő. (Földes Imre: A kuruzsló) A kuruzsló vígjátéki párja Drégely Gábor karriertörténete, A szerencse fia, amelyben a tehetséges és talpraesett főhős a véletlenül nála maradt frakkot felöltve jut be a pesti-budai újgazdag társaságba. - Az érvényesüléshez megfelelő gátlástalansággal rendelkező, a lopni, csalni, asszonyokat csábítani tudó modern szélhámosnak könnyű préda a pozícióját védő, nem kevésbé gátlástalan magyar arisztokrata. (Bíró Lajos: Rablólovag) - A magyar vidékre rátelepedett kiskirályok famulusukká alacsonyítják és emberilegpolitikailag gerinctelenné teszik a helyi gazdálkodó és értelmiségi réteget és az ezen változtatni akaró kívülállókat is szemhunyásra kényszerítik. (Bíró Lajos: Sárga liliom) Azokat a színműveket, amelyeket nem a közönség dramaturgiai vagy tematikai elvárásainak hiánya süllyesztett el, a színházlátogatók tűrőképességét próbára tevő kritikai hang miatt kényszerült levenni a repertoárról a színházvezetés. Lengyel Menyhért drámája, a Falusi idill 2L Magyar Színház közönségének szociális és nemzeti érzékenységét egyaránt sértette. A színmű alapgondolata - a sikerdarabokéhoz hasonlóan - szintén egy mondattal megragadható: a magyar vidék műveletlensége, korruptsága lehúzza és magához hasonítja a Magyarországra nyugat-európai elvárásokkal és szellemmel áttelepedőket.

39 Telekes főszolgabíró Drezdából érkezett fiatal feleségének egyéniségét, gondolkodását átformálja a magyar vidék mozdulatlan, hierarchikus világa. Éva kicsit fellengzős, „nevelőintézeti" műveltséggel, de természetes igazságérzettel érkezik abba a „falusi idillbe", ahol a rend legfőbb őre férje, a kerület főszolgabírája. Az idill élvezői, a tanító, a kasznár, az állomásfőnök, illetve családjaik, rajtuk kívül Csibóné és Ida lánya, Schwarz Samu, a bérlő, és a falu papja idegenkedéssel, de hajbókolva fogadják az új asszonyt. (I. felv.)

40 Akadnak azonban Telekesnével rokonszenvezők is, elsősorban a nagyfalu társadalmának szélére sodródott Bodnár, Telekes elődje a főszolgabírói hivatalban. A jegyzőválasztás idején, amikor Fodor segédjegyző - aki asszonya becsületét, az értelmesebb feladatot és a létminimum körüli megélhetését egyaránt számon kéri Telekesen - kérése elutasítása után öngyilkos lesz, Éva iszonyúan csalódik: a falu nyugodtnak és tisztának érzett világában és Telekesben egyszerre. Az erősnek látszó meleg otthont nyújtó férfi szűk környezetében korrupt és erőszakos, s ha államhivatalnoki feladatairól és főszolgabírói kiskirályságában gyakorolt egyeduralmáról van szó, feleségével ugyanolyan durva, mint alattvalóival. (II. felv.) Éva válasza minderre apró, hamvába holt tiltakozás, majd beletörődés. (III. felv.) A produkció tizennégy előadást ért meg, pedig az alacsony előadásszámba azok a színházi esték is beletartoztak, amelyekre a művet bíráló kritika keltette kíváncsiság hozta be a közönséget.