Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)

szállás 5, a Nóra 3 előadást ért meg - egyebek között a színház felkészületlensége volt: „...megérzett az egész estén az a roppant sietség, mellyel az előadást össze kellett eszkábálni. A nyelvbotlásokról, akadozásokról, rosszkor való bevágásokról... s egyes vég nélkül elnyújtott jelenetekről nem is beszélve, - Ibsent nem lehet átgondolás nélkül játszani." - öszszegezte a bírálók álláspontját a Nóra kapcsán Benedek Marcell.

24 A még össze nem szokott társulat produkciói nem versenyezhettek sem Reinhardt Kleines Theatere, sem a Krecsányitársulat, sem a Thália Társaság Gorkij-előadásával, de a Nemzeti Színház majdnem húsz éve játszott, kiforrott Nórájával sem. Gorkij többi drámáját a magyar színpadok nem tartották megfelelő műsordarabnak, Ibsen műveit pedig a társadalmi drámák műsorrétegén belül hamarosan élre törő magyar repertoár szorította ki végleg a Magyar Színház következő tíz évének műsorából. A programban Ibsenen kívül még felsorolt Heijermans, Dörmann, Hauptmann a következő tizenegy évadban egyáltalán fel sem került a repertoárra. Az 19071908-as évadban nemcsak a változatos műsorterv jogosultsága bizonyosodott be, hanem az egyes repertoárrétegeken belüli darabválasztások lehetőségei és határai is körvonalazódtak. A Magyar Színház műsorának jellemzői 1907 és 1918 között A Magyar Színház tizenegy évadnyi repertoárján csupán 11 bohózat és 43 vígjáték szerepelt. A vidám műsorhoz tartozó produkciók - az intézmény e korszakbeli bemutatóinak negyven százaléka - azonban folyamatosan, évadonként 3-7 premier erejéig jelen voltak a színház műsorán. A bohózat- és vígjátékműsor - az első műsorréteg - annak ellenére, hogy a bemutatók száma elmaradt a másik vezető műsorrétegtől, a társadalmi drámáktól, 1907 októberétől 1918 júniusáig szinte ugyanannyi estét kötött le, amennyit ez az utóbbi. Az első műsorréteg leheletnyivel csekélyebb súlyát - az 50 feletti előadásszámot elérő produkciók kisebb száma jelzi. Az 1907-1908-as évadban az első műsorréteget még csak négy vígjáték képviselte. A színház első bohózat-bemutatója, A mama barátai című francia darab csak az 1908-1909-es évad elején bukkant fel, és 4 előadás után el is tűnt a műsorról.

25 A komikus helyzetek apró sorozatával nevettető bohózatok és az alapszituáció, illetve a szöveg szellemességét kiaknázó dialógus-vígjátékok a színház vezetése számára nem váltak szét két elkülönülő, más-más darabválogatási lehetőségeket kínáló műsorrétegre. A két típus együtt jelentette a Magyar Színház műsorának egyik jellegzetes elemét. Az első műsorrétegen belül a bohózatok helyét - kisebb súlyúakat - végül fogadtatásuk döntötte el. A tizenegy bohózat közül tizenegy évad alatt egyetlenegy sem jutott túl a bűvös 50. előadáson, és csupán néggyel sikerült a Magyar Színháznak jó közepes sorozatot elérnie.

26 A bohózatok visszaszorulásának és a dialógus-vígjáték előtérbe kerülésének oka az, hogy a közönség a nevettetés finomabb eszközei mellett - a korábbi évek pikáns vígjáték- és operett-történeteivel szemben - kevésbé sikamlós témákat kívánt látni a színpadon. Az eszközök finomodása iránti közönségigény és e témaváltás egyszerre érhető tetten két magyar színházi előadás sorsában. Az 1907-1908-as idény - első műsorrétegen belüli első biztató sikere, a Gretchen, a csinos és ügyes Gloom Grete története, aki elhatározza, hogy a nagyvárosi konkurenciát kikerülve szülőfalujában, Mallwitzban fogja megnyitni gazdag urak fogadására berendezett szalonját és budoárját. Ennek érdekében okosan és vakmerően használja ki először a megjavulni kívánó kokottok számára Magdolna-hajlékot alapító grófnő ostobaságát és hiúságát: Grete az első felvonásban a Magdolna-hajlék egyetlen bűnbánó lakójaként bizonyítja a vígjáték főhercegének, hogy a grófnő alapította otthon-