Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)

leszkedett a Magyar Színház első tíz évének néhány felújításra szánt műsordarabja, a Gyurkovics lányok és Makai Emil Robinzonok című vígjátéka. Feltűnően új volt azonban a műsorváltás programjában Ibsen (Az ijjúság szövetsége, Vadkacsa, Kísértetek) és Heijermans (A jóreménység [sic!]) darabjai, valamint a századvég német és osztrák drámaírói (Hauptmann: Hannele, Dörmann: Leányok és legények). Ez utóbbiak többségére ekkor még a Nemzeti Színház nem helyezett hangsúlyt, a Vígszínházban is csak elvétve bukkantak fel. E program tanúsága szerint az Izabella téri színház új vezetősége elsősorban a főváros prózai nagyszínházai mellé igyekezett felzárkózni. Az intézményrendszeren belüli versenyben maradáshoz azonban a század eleji polgárság támogatását megcélzó repertoárjának összeállításakor a nagy fővárosi színházak érdeklődési körén kívül eső új irányzatokból, az irodalmi kis színházak műsortörekvéseiből is merített. Az 1907-es programban elsősorban Heijermans, Hauptmann, Dörmann, Ibsen említett drámái utaltak arra, hogy Beöthy a Magyar Színház pozíciójának megerősítéséhez a Thália Társaság elképzeléseit is beépítette a maga koncepciójába. Első lépésként a repertoár változatosságát és korszerűségét szegezte szembe a nagyszínházi konkurenciával. A prózai műsorra való áttérés a társulat átszervezésével járt együtt. Beöthy az Izabella tér új műsorának kijelölésekor a Király- és a Magyar Színház irányának szétválasztásához, a társulat kialakításánál viszont a két intézmény összekapcsolásához ragaszkodott. A két színház közös társulata a következő művészekből szerveződött:

12 Aranyossi Annus Polgár Ilona Z. Molnár László Bera Paula Sárdy Valéria Nagy Károly Borbély Lili Somló Ilona Németh József Borostyán Sári Szegedi Erzsi Papír Sándor Erdei Berta Szentgyörgyi Lenke Papp Mihály Fábián Célia Táraoki Gizella Ráthonyi Ákos Fedák Sári Ványi Aranka Rátkai Márton Forrai Rózsi Zala Karola Réthey Lajos Hajós Mariska Bársony István Sáfrány Vilmos Halmi Margit Boross Endre Simái István Harmath Ilona Csapó Jenő Somlay Artúr Harmos Ilona Csiszér Artúr Szabó Gyula Hornyik Janka Dezső Vilmos Szirmai Imre Kacsoh Fatime Ferenczy Károly Tarnay Ernő Lóránt Ilma Garas Márton Törzs Jenő Örley Flóra Körmendy János Vágó Béla Petráss Sári Körayei Béla Vándory Gusztáv Bokor József, rendező Mérei Adolf, rendező Follinusz Aurél, rendező Békéssy Ferenc, karmester Beöthy a két intézmény közös, „másfél" társulatának megszervezésekor a Király Színház gárdáját is átalakította. Néhány művészt (Ráthonyi Ákost, Papír Sándort, Örley