Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Darvay Nagy Adrienne: Petőfi drámája a kolozsvári színpadon

nak, kiabálnak el, s csak az általános pánik hallatszik, de a szövegek külön-külön nem; majd lassan lecsendesednek és tablóba merevednek.

31 „Érthető" az utolsó felvonás vérfürdője. Saul számára világossá válik szomorú származása. Apja, Sámson öli meg. Tetemén anyja, Predszláva az, aki szeretetért zokog, majd a Boriccsal Predszláva meggyilkolásáért vetekedő Sámsont a nő szúrja le. S a függöny legördültekor vadállati tekintettel, egymással szemben, egymás vérére szomjazik fiú és anya. Tigris és hiéna. Tapsorkán. Még nagyobb siker, mint a premieren. Színházi diadal. Még jobb játék, mint tegnap, még látványosabb előadás!

32 1883. november 3. és 4., továbbá karácsony másodnapja: E. Kovács Gyula színpadi elégtételt szolgáltatott Petőfi Sándornak a kolozsvári Farkas utcai színházban.

33 Jegyzetek Az itt közölt előadás-rekonstrukció a bukaresti A Hét hasábjain meghirdetett „bérletsorozat" 3. darabja lett volna, amelyet a kolozsvári bicentenárium tiszteletére rendelt meg a hetilap. Sajnálatos módon a tervekből csak az első két esszé {a. Hamlet 1793. november 22-i ősbemutatója, illetve a. Bánk bán 1834-es kolozsvári előadása) jelenhetett meg, ugyanis a lap másfél hónapos kényszerű szünetelése miatt a Tigris és hiéna, továbbá az 1892-es centenáriumi ünnepség rekonstruálásából a Ditrói Mór rendezte Zrí/iví-élöképek közlése elmaradt. 1. Az írás alcíme a színlapról származik, amelynek eredeti példánya az OSzK Színháztörténeti Tár tulajdona. (Másolatban szerepelt a Kolozsvári Állami Magyar Színházban megnyílt bicentenáriumi emléktárlaton is.) 2. Ellenzék 1883. nov. 5-i száma. 3. Meltzl Hugó véleményéről: Egyetértés, 1883. nov. 7., Pesti Napló, 1883. nov. 6. A korabeli ellenvéleményekről lásd például Beöthy Zsoltét a Pesti Napló, 1883. nov. 7-i számában! 4. Az ősbemutató rendezőpéldánya a kolozsvári Állami Magyar Színház könyvtárának tulajdona fénymásolata az OSzK SzT-ban található. 5. Magyar Polgár, 1883. nov. 6. 6. Magyar Polgár i. sz. és Ferenczi Zoltán i. h. 7. Lásd E. Kovács Gyula megjegyzését a rendezőpéldány borítólapján! 8. Lásd Egyetértés, 1883. nov. 7! 9. E. Kovács Gyuláról 1. Ferenczi Zoltán: Ecsedi Kovács Gyula 25 éves jubileuma alkalmából. Kolozsvár, 1885. - Ferenczi Zoltán életrajza E. Kovács Gyuláról (In: E. Kovács Gyula költeményei. Kolozsvár, 1900.) Rencz János: E. Kovács Gyula. Bp. 1896. 10 E. Kovács Gyula költeményei, id. kiadás, idézve a 79-80. lapról. 11. Az ő nevéhez fűződik Az ember tragédiája kolozsvári bemutatója, alig fél évvel a pesti után; a Mózes, Csák végnapjai ősbemutatója stb. Petőfi Sándorhoz különleges, szinte természetfölötti szálak fűzték Példaképe, amit Petőfi ébredése c. prológusával és több versének hangulatával is bizonyított. Ahogy csodálatos módon, előző éjszaka megálmodta Egressy Gábor halálát, s ahogy Petőfi versben írta meg előre saját lehunytának körülményeit, úgy jövendölte meg E. Kovács Gyula is Szép halál c. költeményében saját földi végét. 1899. augusztus 2-án csodálatos módon, a segesvári volt csatatéren, a szabadságharc bukásának 50. évfordulóján, atillában, Petőfi gyújtó hatású versének elmondását követően, Igehirdetés közben halt meg. Hatvanéves volt akkor, amennyi Petőfi lett volna a Tigris és hiéna ősbemutatója évében. E. Kovács Gyula külsejéről, színpadi alakjáról civil és szerepképek tanúskodnak. L. Darvay Nagy Adrienne: A mesebeli szentmadár. Képek a kolozsvári hivatásos magyar színjátszás 200 éves történetéből. Bp.-Kolozsvár, 1992. 58-63. 12. Magyar Polgár i. sz. 13. Némi utasításul cím alatt a rendezőpéldányban. 14. Lásd a Magyar Polgár i. számát! 15. Lásd a rendezőpéldány elején E. Kovács díszletrajzait! 16. Bándor József a Kolozsvári Közlöny, 1883. november 6-i számában.