Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Enyedi Sándor: Ferenczi Zoltán erdélyi színháztörténete száz év után

ENYEDI SÁNDOR Ferenczi Zoltán erdélyi színháztörténete száz év után 1892-ben Kolozsváron mozgalom indult az erdélyi magyar színészet százéves évfordulójának méltó megünneplésére. A kezdeményezés Ferenczi Zoltán (1857-1927) irodalom- és színháztörténésztől indult ki, aki idejében figyelmeztetett a közeledő esemény rendkívüli jelentőségére. Napok alatt megalakult „Az erdélyi magyar színészet százéves jubileumának bizottsága", amely az eseményhez méltó programot dolgozott ki. A díszelőadás, emléktáblaavatás mellett - jelentős helyet kaptak a megemlékezés-sorozatban az ünnepi eseménnyel kapcsolatos színházi kiadványok. Mindenekelőtt egy ünnepi emlékkönyv megjelentetését határozták el, amely Hegyesy Vilmos szerkesztésében még 1892-ben meg is jelent.

1 A rendezőbizottság folyamodványt nyújtott be Szapáry Gyula gróf miniszterelnökhöz, belügyminiszterhez annak érdekében, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház története megírására és kinyomtatására 800 forintot engedélyezzen a színház részére rendelt állami segélyből. A magyar királyi belügyminiszter 82601-92. sz. alatt kelt rendeletével a kérést teljesítette, s így a rendezőbizottság a fontos színháztörténeti munka megírásával dr. Ferenczi Zoltánt, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tudós igazgatóját bízta meg. Gyarmathy Miklós, Kolozs megye alispánja elnöklete alatt egy nyolc tagú bizottságot jelölt ki arra a célra, hogy a kitűzött munkára vonatkozó szerződést megkösse, a munka elkészülésére folyamatosan felügyeljen, majd ennek elkészülte után a munka kiadásáról gondoskodjon. Ferenczi Zoltánra méltán esett a választás eddigi munkássága alapján; a felkérés pillanatában már készen volt egy nagyobb tanulmánnyal, amely a kolozsvári színészet első nagy korszakáról, az 1792-1821 közötti évekről szólt, s ugyanakkor alkalmi színdarabot írt Száz év előtt címmel két felvonásban az erdélyi magyar színjátszó társaság kezdeti időszakáról. (Mind a két munka megjelent az Emlékkönyvben). 1989 tavaszán egy évvel korábbra dátumozva - megjelent a pályamű, Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története című 539 oldalas kötete. Hogyan is készült e nagy fontosságú munka? A kérdésre eredeti dokumentumok közzétételével próbálunk válaszolni. Ferenczi Zoltánnak a munka megírása során beszámolási kötelezettsége volt; annál is inkább, mert a pályamű a kitűzött időre, 1894. január 31-ére nem készült el. Ferenczi Zoltán a következő tájékoztatót írta a már említett színházi bizottság elnökéhez, Gyarmathy Miklóshoz: „Nagyságos Elnök Úr! Az a határidő (1894. jan. 31.), melyre a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét be kellett volna nyújtanom, lejárt. Jelenteni kívánom Nagyságodnak, hogy a szóban forgott mű nincsen készen, mert szabad időmet a lefolyt évben részben az anyag összegyűjtése, részben egyéb halaszthatatlan munkák vették igénybe. Ugyanis a mű megírására az 1893-dik év nyarát kívántam igénybe venni elsősorban, amikor el is utaztam M[aros] Vásárhelyre, ahol a városi levéltárban kutattam és leltem eddig ismeretlen adatokra, viszont ugyanott a református kollégium könyvtárában, valamint magán életleírásokban kutattam adatokért az ún. iskolai előadásokról, elutaztam Görcsönbe, hol több napig mint br. Wesselényi Miklós úr vendége a Báró úr előzékeny szívességéből a híres zsibói (most görcsöni) levéltárt kutattam át s több napig másolással foglalkoztam, elutaztam Budapestre az országos levéltárba, hol