Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Kerényi Ferenc: Az erdélyi és a magyarországi hivatásos színjátszás kezdeteinek tipológiai egybevetése

7. A „társadalmi nyilvánosság" fogalmát Jürgen Habermas nyomán használjuk, aki a színpad nyilvánosságpótlék szerepét Goethe Wilhelm Meister tanulóévei c. regénye alapján elemzi: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Bp., 1971. 24-26. 8. A vándorszínészettől..., 27. 9. OSzK Kt. Quart. Hung. 1794. Idézve: Magyar színháztörténet 1790-1873. (Szerk Kerényi Ferenc) Bp., 1990. 92. 10. Kozma Ferenc: A kolozsvári nemzeti színház történetéhez. Kolozsvár [c. lap], 1892. nov. 11. Idézve: Magyar színháztörténet. 114. 11. A vándor színé szettől..., 3 3. 12. Az 1863 óta ismert és sokszor publikált levél id. Adorján Boldizsárhoz szól. Lelőhelye: OL, Kisebb családi levéltárak, Adorján-Szeleczky család, P 2025. A stílus tanítójául Kótsi Patkó Jánost jelöli meg a kortárs adatközlő, Csokonai Vitéz József súgó: Erdélyi Első Mivész Kótsi Patkó János Színjátszói Pályája = Zsebkönyv újesztendei köszöntésül. Kolozsvár, 1830. 13. Enyedi i. m. 203-204. 14. Enyedi Sándor: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése. Bp., 1983. (Színháztörténeti Könyvtár 14.), 90. 15. Döbrentei Gábor: Játékszíneink mostani állapotja, Erdélyi Muzéum 1848. 134. Idézve: Magyar Színháztörténet .... 121. ,